2019. március 9., szombat

Az előrelátás, mint átok?

Hogyan alkalmazkodjunk a gyorsuló élet üzletritmushoz?


Az üzletben kevés fontosabb dolog van, mint megérezni, előre látni trendeket. Ha tudjuk, hogy mi következik, akkor jobban felkészülhetünk és jóval előbb léphetünk, mint a versenytársak. Sőt, talán még nincsenek is versenytársak. Ez jó, nem? Nos, nem mindig. A lényeg, hogy mennyire előre látunk.

Magam részéről többször jártam úgy, hogy másoknál előbb éreztem rá üzleti potenciálra. Ugyanakkor mégsem feltétlenül jöttem ki jól a projektből.

Fitnesztermet 2006-ban nyitottunk (vettünk át), mert azt éreztük, hogy ebben van a jövő. Az étrend-kiegészítők piacának robbanásszerű növekedése előtt kezdtünk el Magyarországon, és a CEE régióban egy nemzetközi brandet forgalmazni, fehérjeszeleteket pedig még 2008-ban próbáltam eladni szupermarketekben és convenience storeokban (ún. közért). A Cornexi és a Cerbona is éppen csődbe ment amikor bevezettük a Cornfitt müzliszeletet kiegészítésként - ez is megérne egy külön történetet. A szépségversenyzés jövője kapcsán is volt egy nagyon korai megérzésem, hogy robbanás előtt áll - na jó, itt még a magyarországi igazolódásra várni kell, vagy esetleg magunknak igazolni -, de sajnos itt sem sikerült maradéktalanul beteljesíteni, amit szerettünk volna. Mármint, egészen biztosan többet tettünk bele, mint amit kivettünk.

Tanácsadóként, vagy cégvezetőként pedig még több területen szembesültem azzal, hogy a trendek gyakorlott szemnek jó előre megmutatják magukat. És ez a legnagyobb kérdés: vajon mennyire előre...?

A mi tanulságunk, hogy hiába látunk meg valamit előre, és akár van igazunk mindenkivel szemben, ha nem tudjuk kivárni, amíg a jóslatunk bekövetkezik. Ez viszont sajnos még akkor sem egyszerű, ha mindezt tudjuk. Nem csak a türelmünk és kitartásunk fogyhat el ugyanis, hanem - ami elég gyakori - a források is elapadhatnak egy túl korai piacra lépés következtében. Amit ilyenkor tehetünk, hogy gyorsan szakértői státuszt vívunk ki magunknak és a kapcsolódó költségeinket nullára redukáljuk.

A trendek meglátása mellett a kihívás, hogy mennyire gyorsan tudunk akklimatizálódni, és a terület meghatározó szereplőit azonosítani, kapcsolatba kerülni, megérteni. Ez attól nagy kihívás, hogy viszonylag gyorsan kell sok szereplőt elérni, és valamilyen üzleti kapcsolatot létesíteni, ugyanakkor az sem mindig egyértelmű - legalábbis nem könnyen megállapítható -, hogy pontosan melyik piacot kell meggyőznünk, hogy az üzleti céljainkat elérjük: a fitnesz piacra szánt gabonaszeletek (és a fehérjeszelet) esetében nyilván a fitnesz és - akkor még főleg - a testépítés piacán kellett véleményvezéreket meggyőzni, akik e vonatkozásban közvetve tudtak hatni az üzletek beszerzőire, de azért nekik az FMCG világ üzleti működési szabályai voltak az irányadók, árazással és minden ehhez kapcsolódó következménnyel. Ha ez nem elég a meggyőzés komplexitásához, akkor még azt is számításba kellett (volna) venni, hogy emberi faktorként azt sem akarhatta, hogy a saját szakmája nézze hülyének, hogy egy rétegterméket visz be a mainstream retail piacra...

Új piacokra való gyakori és kényszerű belépések, folyamatos betanulás, új célpiacok, és a hozzájuk tartozó döntéshozók, azok motivációinak azonosítása. Ezek várnak ránk ebben a folyamatosan gyorsulóban? Na szép, eléggé aknamezőnek hangzik. Valóban nem egyszerű, hacsak...

Follower helyett próbáljunk trendsetter lenni. Miért ne határozhatnánk meg egy-egy új piacot, vagy legalábbis annak egy kis szeletét. Forradalmi gondolatnak hangzik? Pedig már A háború művészete is erre tanított minket kitudjahányezer éve: ellenfeleiddel ne ott harcolj, ahol ő szeretne.

Brandépítés, személyes brand


Persze, valójában a leghatékonyabb, ha mi magunk is egy viszonyulási ponttá tudunk nőni. Ehhez pedig egyszerre kell a piacon lépkedni üzletileg, építeni a network-öt, és közben a szélesebb közönség előtt is láthatóvá válni, és annak is maradni. Ez nem kis feladat, pláne azért nem, mert jellemzően nem olyan területen mozgunk, amit az iskolában tanultunk, és évtizedes tapasztalatunk van benne.

Ehhez mit kell tenni?

  1. Kapcsolatot építeni, hogy a legmeghatározóbb szereplők között lehessünk rajta tartani a szemünket a konkurencián - a legjobb talán, ha magunkhoz közel tartjuk őket is - és hozzunk létre szinergikus projekteket, amiben közös érdek egymás építése.
  2. Láthatónak lenni - a szakma, de főleg a nagyközönség számára. (Igen, az ún. szakma gyakorlatilag a konkurenciát jelenti.)
  3. Folyamatosan tanulni (Lenin elvtárs sem véletlenül mondta - állítólag.)

Másképpen tanulni


A másképpen tanulás más célú, és hatékonyabb tanulást is jelent. Az oktatás átalakulásáról és a várható trendekről korábban már írtam, de az általunk alkalmazott tanulási módszernek több más okból is speciálisnak kell lennie. Egyrészt a gyakori váltások rákényszerítenek a szakterületek folyamatában elsajátítására, másrészt az átalakuló életmódból adódó egyre kevesebb időnkben kell a folyamatosan felbukkanó új trendeket is monitorozni.

Fegyelmezett időbeosztás, és célzott tanulás az információszerzés és a tudás tudatos mélyítésének kombinálásával. Ez persze egyéni megoldást igényel.

2018. július 18., szerda

Alumni Association

Egy Business School sikeressége


Mitől lesz egy business school jó, vagy netán a legjobb? Minden iskola (felsőoktatási intézmény) esetében hasonlók a mérőszámok: diákok sikeressége, tudományos eredmények, szakmai sikerek és a donáció mértéke.

Ezek a faktorok tulajdonképpen mind egy irányba mutatnak, és ez az öregdiákok, vagyis az alumni. Ha van egy sikeres diákokból álló funkcionális alumni szervezet, akkor mindenkinek könnyebb. A végzős diákokat fel tudják szívni az alumni cégei, vagy azok a szervezetek, ahol ők vannak döntési pozícióban. Ebben nem kizárólag egy elitista szemlélet lehet a motiváció, hanem a magasabb bizalmi szint. Ez a kapcsolat vertikálisan és horizontálisan is kitart a későbbiekben is. A diákok tehát könnyebben lesznek sikeresek, és tudják lehetőséghez juttatni egymást, segíteni az újabb végzősöket és támogatni az iskolát. Logikus, nem?

Akkor ez miért nem működik nálunk? Amikor belekezdtünk ennek a gondolatnak mentén egy általunk hiánypótlónak gondolt szervezet felépítésébe, nagyon optimisták voltunk, hiszen az iskola sosem volt elég aktív e téren, és ennek a diákok mindig is hangot adtak. Mi gond lehet hát...? Valószínűleg egyszerűen nincs itthon kultúrája. A business school, mint olyan, maga is kicsit lebeg a semmiben, az adakozásra felesleges is lenne kitérnem, ráadásul egy MBA vagy ekvivalens képzés ára (Közép-Európában) itthon jelentősen megterheli a pénztárcát, így nem pont ez az első gondolatunk, ha az iskolára gondolunk, pláne, ha az iskola sem teszi annyira oda magát e téren. De én semmiképpen nem hagynám ki a passzivitást. Arról az általános polgári/állampolgári/civil és üzleti kapcsolat-építési aktivitás hiányáról beszélünk, ami a régiónak erősen sajátja.

>> Oktatási stratégia 4 <<
#oktatasstrategia

_____________________________________________________________

Korábbi posztok a témában:

  • Oktatási stratégia 1 - Oktatás, a jövő üzlete?
  • Oktatási stratégia 2 - Tehetséggondozási brand bevezetése
  • Oktatási stratégia 3 - 

2018. július 16., hétfő

Foci VB és marketing


avagy kihasználni a mások által keltett hullámokat


A marketing egyik alapszabálya - erről biztos, hogy már hallottál valamelyik gurutól -, hogy a legkisebb forrásigénnyel keltsünk nagy hullámokat, márpedig ezt a legkönnyebb kívülről jövő hullámokkal elérni. Azokat kéne meglovagolni. Ha már hullámoknál vagyunk, a foci VB minimum egy cunami. Ennek megfelelően a legtöbb nagy cég - és az ügyesebb kicsik - mindent meg is tesznek, hogy fel tudjanak ülni az általa keltett hullámokra.

Persze, ezek a hullámok igen változatosak... A VB-n rengeteg pénz mozog, és óriási a media figyelem. A játékosok minden rezdülése címlapot ér - már ha el lehet csípni belőle valamit - a bulvárnak, és a sportlapoknak, az átigazolási piac csúcsra jár. Az esemény után általában nem lehet ráismerni a nagyobb klubcsapatok kereteire, sok játékos és elképzelhetetlenül sok pénz cserél gazdát. Azonban még ennél is többről van szó. A foci VB-t gyakorlatilag mindenki igyekszik kisajátítani: politikusok, sajtó, szponzorok, nemzeti mozgalmak és még az NGO-k is - jellemzően azok, akik valamilyen módon érintettek, de egyre inkább trend, hogy sokszor a finoman szólva csak érintőlegesen érintettek is. Ez persze nem igazán tűnik elegánsnak, de sajnos vagy nem sajnos, jelenleg aki be tud kerülni a mediába, mindent visz. Ez pedig egy remek alkalom. A sajtó számára a nyár jellemzően "uborkaszezon", és akkor van itt egy monstre esemény, amire kb 2 milliárd ember kíváncsi. Nem csoda, hogy megőrülnek! ...hogy megőrülünk.

Ez az esemény, ami - sokak szerint - kis háborúkkal is felér. Ahol nemzetek tudják - ha sikeresek - levezetni feszültségüket, háborús frusztrációjukat, amennyiben eredmény tudnak elérni a gyűlölt ellenen, a sérelmet okozón. Ez persze egy elmélet, még ha formál-logikailag rendben is van, nem tudjuk, hogy működik-e. Hogy így működik-e. Arról nem is beszélve, hogy egy amit egy siker levezethet, azzal egy újabb kudarc, ugye... Ilyen és hasonló elmélkedésekre adott alkalmat Shaqiri és Xhaka produkciója éppen. De van itt még más is: korrupció. De még milyen! A foci az a fura cucc, aminek hiába ültetsz az élére németet, vagy akár svájcit, beleszédül az orosz, kínai, katari, vagy éppen aktuális, tetszőlegesen behelyettesíthető világura-aspiráns megalomániájába.

Akkor tehát modern, gyémánt-, olaj-, és ritkaföldfém-berakásos miniháborúk. Márpedig a háború headline-t ér, ezt tudjuk. Ez pedig abból is extra és jellemzően vértelen, ami azért ugye nem kis erény, akárhogyan is nézzük. Ez már eddig sem semmi, nem igaz? De ha még hozzá lehet tenni egy nagyon fontos elemet, amit eddig - legalábbis közvetlenül - nem említettünk: a gyűlöletet. Ami pedig ebben nagyon jó, hogy ez egy igen flexibilis verziója az amúgy is jól formázható és igen nemes érzelmünknek: a csapatnak van eredete, van történelme, vannak játékosai, vannak/voltak eredményei (néha ellenünk) és ha más ok nincs, hát vannak szomszédai.

Azt hiszem, hogy innen már érthető minden... Jól alakítható, univerzális és végül személyre/nemzetre szabható. Ez is a titka ennek a mindezek mellett csodálatos sportágnak (merthogy ez azért az), és ezért volt vicces és kissé szánalmas, amellett, hogy igen felemelő a magyar EB szereplés kapcsán felszabaduló érzelmek és vélemények pro és kontra. Nekem volt szerencsém kint lenni Bordeaux-ban, mert meg vagyok verve a reménnyel még mindig, így én is azt érezhettem, hogy részese vagyok a csodának. Néztük a képeket az itthoni helyzetről, ahogy az emberek az utcán ünnepelnek, és persze olvastuk az értetlenkedő és felháborodott posztokat, hogy bezzeg az úszás, vívás, kajak sikerek után akkor miért nem?! A válaszom: (1) mert nem, (2) nem tudom, (3) lásd fentebb. De valószínűleg nem is fontos. Nem ez a fontos, hogy miért a foci, hanem maga a tény, hogy a foci. A foci ezt teszi. A foci érdekli az embereket. Erre érzett rá a media, erre érzett rá nagyon Orbán Viktor, és ezt kell látnia annak is, aki a trendre fel akar ülni. Vannak egy páran...

Cégként, vállalkozóként persze nem annyira jó meglovalni a gyűlöletet. Na nem üzletileg, csak úgy nevezett brandépítés szempontból (lásd: Adidas. Ja, meg Puma. És BOSS. Az mindenképpen. Na jó, a német ipar szinte összes brandje felsorolható lenne, de ezt most hagyjuk.). Én mindenképpen azt javasolnám, hogy valamilyen pozitív érzelmet, tapasztalatot emeljünk ki a szakterületünknek megfelelően, mint például #southgateing a divatszakmában. Ezt kombináljuk a győztes/közönségkedvenc/házigazda, vagy egyéb nevezetes csapat vagy sztár imázsával. Ilyen értelemben most Horvátország a nyerő (naugye...). A pozitív érzelem meg legyen valami nagyon felemelő, mint sportszerűség, vagy nemzeti büszkeség.

Sportszerűség és Horvátország. Jó ötletet adtam? Remélem, hasznos lesz. Ha pedig még mindig nem érzed mindezt elegánsnak - akkor valószínűleg úri gyomrod van és szerencsés családba születtél - akkor abban igazad van, hogy ezzel kicsit más sikereit és/vagy kudarcát próbálod meglovagolni. Sokszor még az az émelyítő érzés is indokolt. De (1) itt most az elérésekről beszélünk és (2) néztél már körbe a Facebookon? Az ismerőseidről beszélek, akik ugyanezzel semmilyen brandet nem promóznak, csak magukat pozicionálják egy kis figyelemért. Na, jobb?

>> Sport & Marketing <<

_______________________________________________________________________


Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

  • Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
  • A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz
  • A marketing stratégiáról általában pedig itt.

2018. június 30., szombat

ICO marketing


Az ICO marketing = marketing (de...)


Alapigazságként ez kijelenthető. Nem született új tudományág. Már csak azért sem, mert mint tudjuk, a marketing inkább művészet, mint tudomány. Egy ICO során egy brandet kell nagyon gyorsan bevezetni egy speciális piacra: fel kell építened a projektet annyira, hogy a - jellemzően nem professzionális - befektetőknek vonzó legyen annyira, hogy néhány (töredék) ETH-t, vagy egyéb kriptóegységet (esetleg USD vagy EUR) belefektessenek spekulációs céllal.

Vagyis értékesítünk. Nincs új a nap alatt. Emiatt is hívják token crowd sale-nek. Az értékesítésnek egy speciális módszertana ez, hiszen a terméket, szolgáltatást elméletileg előre eladjuk, és az így soha nem látott korai fázisban, még a termék létrejötte, legyártása előtt beszedjük a pénzt, amiből gyakorlatilag megvalósítjuk a tervet, és létrejön a termék.

Ugyanakkor ez egy teljesen új, és igen sajátságos piac, aminek megvan a saját módszertana, és a kommunikációs és értékesítési csatornákon durva hangsúly-eltolódást láthatunk. Bár minden mainstream kommunikációs felület megléte többnyire kötelező, maga a promóció sajátos felületeken zajlik, ahogy a kommunikáció a közösséggel is az újabb social site-okon zajlik, mint a #Slack vagy a #Telegram.

A potenciális ICO befektetők jellemzően kriptomagazinokban, ICO minősítő portálokon tájékozódnak, ICO elemző KOL (key opinion leadereket) követnek. Véleményvezérek, konferenciák, online marketing felületek és állandó kapcsolattartás, közösségépítés.

A marketing folyamat tehát nem teljesen új, de nyilván megvannak az egyediségek. Ennek is köszönhető, hogy 2017. év végére szinte a semmiből telt meg a Linkedin ICO szakértőkkel, ICO marketingesekkel, és ICO Adviserekkel, jellemzően főleg Indiából

Izgalmas lesz megfigyelni, hogy a hirdetési tiltások várható megszüntetése után milyen irányban történik mozgás, hiszen jelenleg e kriptó-tematikus weboldalak a legnagyobb nyertesei ennek a tiltásnak, a scam-ek pedig gyakorlatilag továbbra is virágzanak. Az kis kockázattal jelenthető ki, hogy az ICO-k piacán a várva várt nagy megtisztulás nem következett be. Az biztos, hogy a mostanra állandósult gyors változás egyelőre marad, de nagy átrendeződés várható.



>> Blockchain stratégia 5 <<
#blockchainstrategia

______________________________________________________________

Korábbi, releváns bejegyzések:

  • Blockchain stratégia 4 - KKV finanszírozás tokenkibocsátással 2
  • Blockchain stratégia 3 - KKV finanszírozás tokenkibocsátással
  • Blockchain stratégia 2 - ICO felülnézetből
  • Blockchain stratégia 1 - Blockchaineum, egy új üzlet építése
  • Innovációs stratégia 1 - Új területeken - business as usual
  • Marketing stratégiáról...

2018. június 1., péntek

A hitetlenkedés, mint brand

Világunk gyorsan változik


Ezzel a mai közhelyünk is megvolt. Ettől még (vagy pont ezért) igaz az állítás. Ez, a mindennapjainkra olyan módon van hatással, hogy készség szinten kell új dolgokat megtanulnunk.
Nulláról, és gyorsan. Olykor egy hagyományos alaptudomány valamely új ágában kell elmélyülnünk, máskor pedig kevésbé megalapozott, de nagyon nagy hatású újabb irányzatokat kell megismerni, legalább olyan szinten, hogy a fogalomrendszert nagy biztonsággal tudjuk használni.

Új szakmák születnek


Tapasztaltuk feltűnésüket, láttuk, hallottuk az erről szóló mémeket, mégis nagy valószínűséggel többször vettünk már igénybe ilyen szolgáltatást. Az online marketing tanácsadó és a social media manager mára elfogadott szakmák lettek, sőt, sokáig talán a legkeresettebb specializációk között voltak. Mostanra sokunk már lenyelte a startupperséget, mint pozíciót, státuszt, életérzést, vagy ki tudja, hogy mit.

Mégis, egyesektől azt tapasztaljuk - és biztosan van ilyen a te ismerőseid között is - aki dacosan nem hisz egy-egy technológiában, kvázi-ellendrukkerkét viselkedve, minden alkalmat megragad, hogy kifejezze szkepszisét, minden releváns Facebook poszt alatt hangot ad kételyének, és egy-egy újítás nyilvánvaló (mindenki fejében ott lévő) gyengeségeire kérdez rá, jellemzően ugyanazzal az érvrendszerrel megtámogatva.

Ez sokszor egyenesen következik abból, hogy valaki az elvi jó pozíciója ellenére lemaradt egy trendről, vagyis van benne némi irigység. Amellett, hogy ezt rendkívül émelyítő figyelni - nem beszélve arról, hogy ezek kritikáknak kitéve lenni milyen -, el kell ismerni, hogy ez nem értelmetlen stratégia. Sőt, nagyon is logikus lépés - ezért is írtam le, hogy stratégia -, hiszen egy új technológia esetében mindig nagyobb a bukás, mint a siker esélye, és... az árral szembe úszni nagyon is feltűnő. Ez pedig megadja azt a nem is jelentéktelen figyelmet, ami manapság elég egy szakértői statushoz. Szkeptikus szakértő. Ha pedig a nevét, arcát megismerik valakinek, az fél siker.

Ha netán a technológia mégis hangos siker lesz, akkor sincs gond, együtt örülünk. A pesszimistáktól már megtanultuk, hogy "ne legyen igazam". A pesszimizmust senki nem kéri majd utólag számon, ellenben, ha egy optimista téved, rá mindig haragszunk. Ahogy telik az idő, szaporodnak a megszólalások, szofisztikálódik és alakul is a vélemény. Ha pedig a technológia/termék elbukik, akkor utálja ezt mondani, de ő szólt.

Ha ilyen profillal találkozunk, ne vegyük személyesnek, csak biztonsági játékról, netán sértődöttségről van szó. Ne bocsátkozzunk nyilvános vitába. Nem az értelmes, nyilvános vitáktól tanácsolok el senkit, pusztán személyes brandépítés szempontból végeztem egy költség-haszon elemzést, általánosságban. Több a kockázat benne, mint az elérhető nyereség. Márpedig aki a posztban részletezett mintát követi, tulajdonképpen personal branding jellegű piaci bevezetést végez (magán, ugye), egy nagyon speciális stratégiát követve.

>> Innovációs stratégia 5 <<
#innovaciosstrategia

_______________________________________________________

Korábbi, releváns bejegyzéseim:

2018. április 18., szerda

KKV finanszírozás tokenkibocsátással

Initial Coin Offering


Napjaink egyik nagy buzzwordje, hiszen az ICO mindenre jó. Egyesek mindenre ebben látják a megoldást, mások a kor egyik legnagyobb veszélyforrását látják benne, mivel rengeteg scam (csalás) fordul elő, a megvalósulási arány elhanyagolható, rengeteg projekt nagyon korai fázisban elbukik, és nincs rá kidolgozott szabályozás, sem minősítő rendszer. Gyakorlatilag egy szép weboldal, és egy ún white paper jelenti azt a kvázi-minimum szintet, amivel egy ICO el tud indulni. (Persze, ez sem ilyen egyszerű, ha jobban megnézzük, de ez most kevésbé érdekes.)

Miért olyan népszerű mégis? Nos, mert egy nagyon komoly, és igen valós problémára jelent alulról szerveződő megoldást: egy olyan olcsó, rugalmas, és gyors tőkebevonási lehetőséget jelent, ami jelentős összeg bevonását teszi lehetővé, akár már ötlet fázisban. Ez benne az újítás. És egyben ez jelenti a kockázatot is, hiszen pre-seed, vagy nagyon early stage fázisban juttatja a talán még ki sem próbált, nem hogy össze nem csiszolódott csapatot egy komoly cash pozícióhoz. Mindez, párosítva a szabályozás hiányával egy komoly pusht jelent arra, hogy inkább ne csináljanak semmit. Abban van a legkevesebb kockázat, ugyanis. Ez hamarosan változni fog, ebben többnyire mindenki egyetért, mivel valamilyen szabályozás ide kell.

Várható szabályok, és a motiváció


Ha már szabályozás, fontos kijelenteni, hogy az ICOk ellehetetlenítésére kicsi az esély, hiszen vitathatatlan, hogy szükség van rá. A KKV finanszírozás megoldása jelenti az egyik legnagyobb kihívást Európában innovációs menedzsment szempontból már régóta. Ez most megoldódni látszik. Ennek kiiktatása felülről túl kockázatos lenne, és nem is racionális. Aki az Über-t hozza fel ellenpéldaként, az félreérti a helyzetet. Az Über nem a taxisok lobby ereje miatt lett betiltva, hanem mert nem volt rá szükség. Ha a túristák félóráig az útmentén várakoznának, nem lett volna olyan politikus, aki bevállalja a tiltást.

Ha tehát várhatóan maradnak az ICO-k, érdemes megvizsgálni, mint egy új eszközt a piaci bevezetés eszköztárában, és mint finanszírozási lehetőség. A fenti állításim mindegyike megkérdőjelezhető, hiszen olcsónak és gyorsnak is csak relatíve tekinthetjük. Azonban, ha valaki fordult már kockázati befektetőhöz, netán dolgozott is ilyen befektetéssel, valószínűleg tapasztalta az óriási adminisztrációs igényt, ami lelassítja a működést, és sokszor az az érzésünk, hogy a semmit adminisztráljuk. Nem állítom, hogy ennek nincs haszna, sőt a struktúrába kényszerítés sok esetben kritikus fontosságú egy startup esetében, de többnyire joggal érezzük, hogy inkább nehezít az életünkön. Az viszont objektíven kijelenthető, hogy a döntési mechanizmus nem eléggé rugalmas ahhoz, hogy az innovációt katalizálja makró szinten, és sokszor esetlegesnek érezzük a befektetési döntést (pláne, ha nemleges), és emiatt sokszor tűnnek inkább kockázati tőkésnek.

Így esett, hogy az első iparág, ahol a blockchain a disruptive voltát igazolta, a kockázati befektetés, hiszen már több blockchain projektet finanszíroznak globálisan ICO által, mint VC által. Ez a trend pedig itthon is érezhető, sőt... Egyre inkább igazolja magát az ICO a crowdfunding evolúciós lépéseként, amint érezhető a nyomás, hogy ne kizárólag blockchain alkalmazások vonhassanak be ilyen módon tőkét.

Én is tapasztalom, hogy egyre többen keresnek ezzel kapcsolatban, akár a tradicionális pénzügyi világból is.

To be continued...

>> Blockchain stratégia 3 <<
#blockchainstrategia
_____________________________________________________________

Kapcsolódó bejegyzések:

2018. március 14., szerda

ICO felülnézetből

Tokenkibocsátás


a nyilvánvaló és elképesztően nagy hype mellett az ICOk három szempontból is izgalmasak, ami magyarázza is egyben létüket.

ICO =/= IPO


Az Initial Coin Offering nagyon nem hasonlít az Initial Public Offeringre, vagyis a részvénykibocsátásra, de ha azonosítani kell a legfontosabb különbséget, akkor az az, hogy a részvény egy tulajdonjogot testesít meg adott vállalkozásban, míg a token esetében nincs tulajdonjog. és semmi, ami azzal járna. A token egy információt tartalmazó, digitális alias, aminek értéke van (lehet), és a pénz funkcióinak némelyikével bír(hat).

Tőkebevonás


Egy rugalmas, olcsó és gyors tőkebevonási megoldás, ami gyorsan a VC alternatívájává tudott válni. Ebben nyilván nagy szerepe volt annak, hogy a kockázati befektetők nem tudtak maradéktalanul eleget tenni a feladatuknak. Ez nem feltétlenül az európai befektetők hibája. Vagyis csak részben. A döntési mechanizmusuk áteresztőképessége és a tőkéjük is véges, míg az igény nagyobb volt, és a hatékony innovációhoz valószínűleg nagyobb kockázattűrésre lett volna szükség. Akármilyen hatékonyan végezték is (üzletileg és gyorsaság szempontból) munkájukat egyesek, a makró szintű sikerhez ez nem volt elegendő. Mármint globális összehasonlításban, mivel az innováció sikerességét jellemzően csak úgy tudjuk mérni.

Befektetés


A tokenbe való befektetés azt jelenti, hogy a befektető anélkül fektet be egy technológiába, vagy termékbe, hogy abban tulajdonrészt kapna. Az ideológia, hogy a token leképezi a technológia (termék, cég, stb...) teljesítményét, vagyis a jól teljesítő technológia tokenjei is jól teljesítenek.

Ilyen módon, tulajdonképpen spekulánsként viselkedve, a tőzsdére bevezetett token árfolyamának emelkedésében bízik, míg a token gyakorlatilag egy derivatíva. Derivatív piacok mindenkinek? Igen, lényegében a derivatív és micro cap piacok demokratizálódása is de facto megtörtént, ahova pedig egyébként csak high net worth individual (ún. gazdagok) statusban lehetett befektetni a nagy kockázat miatt. A nagy kockázat továbbra is adott, de legalábbis menedzselhetővé szelídülve ebben a kontextusban, mivel már jellemzően 0,1 ETH (30-160 USD) befektetésével extra nagy hasznot van esélyünk elkönyvelni.

Az extra nagy haszon alatt valóban extra nagyot értünk, ennek megértéséhez az eddigi ICO történet legnagyobb értéknövekedését vegyük alapul. Az NXT a kibocsátáskori árfolyamához képest egy adott időpillanatban 36 ezerszeres növekedést ért el. Ha feltételezzük is, hogy 99 befektetésünket elveszítjük...

KKV finanszírozás


Az ún. lisszaboni célok arról szóltak, hogy Európa legyen a legversenyképesebb ismét(?) a világon 2010-re. A lisszaboni csúcs 2000-ben konkrétan így fogalmaz
„az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által.”
[Spoiler alert] Nem így lett... Jött a válság. Begyűrűzött. Az óceán mindkét partján elolvasztotta a banki mérlegfőösszegek jelentős részét. Ez persze Európának fájt jóban. Azért, mert USA (1) jellemzően tőzsdei finanszírozású, (2) erős VC kultúra jellemzi, lényegesen magasabb kockázatvállalási kedvvel, és mintegy ráadásképpen a (3) QE sorozat révén időközben vissza is tudták hízni azt az amerikai bankok.

Az innováció így de facto eltűnt Európából, amit a legmagasabb szinten is érzékeltek, és történtek is bőven lépések ebbe az irányba, de nem igazán vezettek eredményre. Ebben a helyzetben robbantak be az ICOk, amelyek révén 2017 végéig mintegy 8 Mrd USD érkezett a - jellemzően európai - KKV-k (egyelőre nem bank)számlájára.

 >> Blockchain stratégia 2 <<
#blockchainstrategia

_____________________________________________________________

Kapcsolódó bejegyzések:

  • Blockchain stratégia 5 - ICO Marketing
  • Blockchain stratégia 3 - KKV finanszírozás tokenkibocsátással
  • Blockchain stratégia 1 - Blockchaineum, egy új üzlet építése
  • Új területeken - business as usual
  • Marketing stratégia