2013. október 31., csütörtök

Start up biblia, avagy egy induló vállalkozás ötparancsolata

5 alapvető üzleti tervezési és vezetési szabály...

amiket nem árt megfogadni. Egy új üzlet létrehozása és fejlesztése izgalmas feladat. Sőt, igazából ez a legizgalmasabb része az üzletnek. Engem például főleg ez a rész motivál. 

Ez is két részre bontható: az első rész, amikor egy érdekes (vagy nem érdekes) ötletet megpróbálunk az életbe átültetni, vagyis megpróbáljuk üzleti alapokra helyezni. A másik - szintén érdekes rész - amikor erre megpróbálunk egy üzletet ráépíteni.

Ezek után jön egy sokkal kevésbé izgalmas, bár nem kevésbé nehéz rész, amikor már mindezt "csak" működtetni kell.

Gondoltam, összeszedek pár tanácsot specifikusan erre a kezdeti szakaszra vonatkozóan. Tudom, ezeket mindenki tudja... De valahogy senki sem követi! Legalábbis kevesen.

1. Legyen stratégia! 


A stratégia alatt minimálisan is egyfajta akciótervet értünk, időkeretekkel és határidőkkel, amelyeket be kell tartani. Még ha nem is egy 20-30 oldalas pdf dokumentumról beszélünk táblázatokkal és ábrákkal, függelékkel és hivatkozáslistával, akkor is legyen egy írott verzió. Nem kell, hogy legyen külön marketing stratégia és értékesítési stratégia része, sőt az sem baj, ha nem az a neve, hogy üzleti terv vagy a növekedési stratégia nincs nevén nevezve benne. A lényeg, hogy legyen egy írásos tervezet, amit a cég igyekszik követni és amelyben a célok és mérföldkövek érthetők és visszakövethetők. 

2. Legyenek világosak a célok!



Elvileg ez is evidens, sőt ennek a stratégiában benne kell lennie, tehát ilyen értelemben nem kellene erre egy külön pontot "pazarolni". Azonban a célok megléte is már önmagában annyira fontos - és ennek ellenére nagyon kevesek tudják megfogalmazni - hogy érdemes külön is foglalkozni velük. 

Ugyanakkor az is tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a célok mennyire világosak. Minden döntéshozó tud-e velük azonosulni és ugyanazt érti-e alattuk? Erről meg kell győződni.

3. Győződjenek meg, hogy közös nyelvezetet használnak!



Ez párhuzamban áll a fentiekkel. Az, hogy ugyanazt a szót használjuk, még nem biztos, hogy ugyanarra is gondolunk. Szintén nagyon frusztráló tud lenni, ha hosszú idő után jövünk rá, hogy banális okok miatt beszéltünk el egymás mellett. Adott esetben ez már késő is lehet. Egy üzlet, sőt egy emberi kapcsolat mehet rá.

Kérdezzünk tehát rá: ez pontosan mit jelent? Hogy érted ezt pontosan? Mit értesz ezalatt?

4. Értsék egymás motivációit!



A cégtársak közötti konfliktus az egyik leggyakoribb ok, hogy egy működő üzlet tönkre megy. A nem jól működő üzleteknél pedig szinte törvényszerű... Tapasztalataim szerint sokszor abból adódik a konfliktus, hogy nem értik egymás motivációit. 

5. Legyen elkülönített budget!



A végére hagytam a lényeget... Egyrészt kevés frusztrálóbb dolog van, mint havonta (vagy gyakrabban) zsebből pakolni befele a pénzt egy vállalkozásba, amit azért hoztunk létre, hogy pénzt termeljen, másrészt sokkal komolyabban tudjuk venni a vállalkozást, ha érezzük a befektetés súlyát. 

...és a bónusz, hogy mi is komolyabban vesszük magunkat, emiatt mások is komolyabban vesznek minket.

Ez is kézenfekvő. Viszont megvalósítani már más tészta sajnos. 

Ha vállalkozást tervez indítani, vagy egy termék szolgáltatás bevezetését tervezi, kérjen konzultációt!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!


Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

  • Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
  • A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz
  • Egy különleges rendezvényünkről is írtunk

2013. október 25., péntek

A túl kis cél kitűzése - önmagunk lebecsülése

Önmagunk lebecsülése nem jó marketing stratégia - elhiszik


A túl kis cél kitűzése a másik tipikus emberi és management probléma korábban már említett, általam csak ziccer-problémaként emlegetett hozzáállás mellett.

"Vigyázz, hogy mit kívánsz!"


Ez az, amit ilyenkor szoktam mondogatni ügyfeleknek. Sokszor fordul elő - túlontúl is -, hogy belepillantva
egy üzleti tervbe legszívesebben felkiáltanék, hogy Ez most komoly? Te mit akarsz egyáltalán?!, amikor a számokra nézve egyből látszik, hogy ha minden jól megy, sem kereshet vele semmit. Ilyenkor nem gondoljuk végig, hogy mibe is készülünk belekezdeni. Mi jóra számíthatunk, ha optimális esetben lehet olyan a revenue stream, hogy az üzlet működjön?!

Hogy ilyen nincs is?! Nézzetek csak körül jobban! Menjetek végig a Teréz körúton, vagy az egész nagykörúton a Margit hídtól a Petőfi hídig. Telis-tele van ilyen üzletekkel a város. Ezeknek a boltoknak 80%-a nem lehet nyereséges. Mégis van, aki kiveszi, átalakítja és reménykedik. Miben? Azt nem tudom.

Ne becsüljük le tehát saját képességeinket, akaratunkat! Erről szól minden sok ezer éves vallási bölcsesség. amikor a hit erejéről, a szavak erejéről beszél. Írjunk tehát a realitás talaján álló, de optimista és ambiciózus üzleti tervet. (Ugyanez igaz a marketing üzenetre is.)
Hüvelykujj szabályként elfogadhatjuk, hogy az reális, amiben hinni tudunk. Viszont az ellenőrzést és frissítést ne felejtsük el!

Majd csak lesz valahogy...


Persze, de mégis hogy? Általánosságban egy picit kevésbé jól, mint ahogy tervezzük / várjuk. Nos, ha eleve olyat tervezünk, ami igazából nem is lenne jó nekünk, akkor mégis mit fogunk kapni valójában?!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!


Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

  • Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
  • A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz
  • Egy különleges rendezvényünkről is írtunk

2013. október 17., csütörtök

Ziccer-probléma

Nem tudja berúgni!


Valahol olvastam egyszer (valójában pontosan tudom, hol és mikor, de ez így drámaibb), hogy bizonyos

managerek azért "buknak el", vagy inkább azért nem lesznek igazán sikeresek, mert nem akarják igazán a profitot. Abban a bizonyos könyvben a "főhős", aki eljátssza a tanulót, hogy mi - az olvasók - együtt tanulhassuk meg vele a leckét, ezen nagyon megütközik.
Én ugyan még elég fiatal voltam, egyáltalán nem lepődtem meg a dolgon. Átéreztem. Bizony, vannak akik nem a pénzért csinálják, egyáltalán nem. Ez nem azt jelenti, hogy aki akarja a profitot, azt csak a pénz érdekli...

Néhány év tanácsadói tapasztalattal a hátam mögött úgy fogalmaznám meg a dolgot, hogy bizonyos típusú emberek hajlamosak beleszerelmesedni a folyamatba, amit maguk építettek ki, eredetileg azért, hogy pénzt keressenek vele.

Én magam is ilyen típusú ember vagyok, ezt már be kellett látnom. Ezen folyamatosan dolgoznom, dolgoznunk kell. Jó, ha az ember tisztában van a képességeivel. Úgy az erényeivel, mint a korlátaival, hibáival. Tisztában lenni kizárólag azonban nem elegendő. Dolgozni kell rajta. Én megtettem. Ezért (is) álltam be értékesítőnek. Működik, emberek. Már korábban is javasoltam mindenkinek ezt a jellemformáló élményt.

Az ugyanis egy vállalkozás szempontjából fontos dolog, hogy a cégvezető mennyire képes arra fókuszálni, ami gyakorlatilag a feladata. Vagyis, hogy pénzt termeljen. Ez a gondolatmenet úgy folytatódik, hogy a hálátlan sales process-t már nem akarjuk megcsinálni. Ismerős? Kész van egy üzleti terv, de nem merünk belevágni? Vagy forrást szerezni (pénzt kérni) rá, annak ellenére, hogy biztosak vagyunk benne, hogy működne? Vagy egy rendezvény koncepció, üzleti terv, stáb minden megvan, de szponzort keresni, a telefont felemelni már nem megy. Vagy van egy jó termék, amiben hiszünk is, de inkább mégsem kezdjük el árulni?

Ez egyébként nagyon is emberi dolog - erről már többször írtam -, mivel amikor az üzleti életre gondolunk, izgalmakra, tárgyalásokra, kreatív megoldásokra gondolunk. Azonban ez egy üzlet vagy vállalkozás kezdeti fázisában van csak így. Nagyjából így lehet részekre bontani az üzleti folyamatot:

  1. Előkészítési szakasz
  2. Sales
  3. Profit
Az előkészítési szakasz mindenképpen van. Ekkor elengedhetjük kreativitásunkat, persze a pénzügyi realitásokon belül (ez megint csak megérne egy misét). Tervezgethetünk és úgy általában ez egy nagyon izgalmas és küzdelmes szakasz. A tervekből persze ki tudja mi lesz. Ha a munkánk megfelelő volt, megvolt az elszántság és kitartás, szorgalom, na meg a kis plusz... Akkor megalapoztuk a sikert. Ez a szakasz tehát hosszú, bonyolult és fáradságos, mégis ezzel szokott a legkevesebb baj lenni. (Már eseteinkben.)

A siker eléréséhez azonban túl kell jutnunk valamilyen értékesítési folyamaton. Vagy az ötletet kell eladnunk, vagy a szolgáltatást, vagy a terméket magát. Ez egy sokkal rövidebb szakasza a folyamatnak. Lényegesen egyszerűbb is, mégis itt buknak el a legtöbben. Az emberi természet egyszerűen ilyen. Nem szeretünk kérni, és nem bírjuk a visszautasítást... Ez a szakasz tehát rövid, egyszerű, de kellemetlen.

Óh profit, a siker maga vagy!


Igen, a profit. Mégis a második szakaszt sikeresen abszolválók nagy része éppen itt adja fel... Hogy miért, mert ez a rész eleinte ad csak kielégülést: jön a pénz! Bár ezért dolgoztunk, amikor elérjük, rájövünk hogy unalmas, nincs már kihívás. Sőt, mi több, némelyeknek bűntudata is lesz a "könnyen jött" pénz miatt. Persze, akkor már valóban könnyen jön, de addig ezért ment a robot.

Meglepően sok  minden késztet, csábít tehát minket arra, hogy tervünket, ötletünket dédelgessük csak tovább álomországunkban, ahol biztonságban van minden megmérettetés elől. Ott minden simán működik, persze.  De hát itt válik el, hogy ki a legény a gáton. Ki mer harcolni és kockázatot vállalni azért, hogy az álmát valóra merje váltani. Ahogy Csernus doktor fogalmaz: "Minden nap meg kell küzdenünk az önbizalmunkért, máshogy nem megy."

Szóval:
  1. Jelöljünk ki egy ambiciózus célt - ez az álmunk!
  2. Merjük kitenni a valóság és önmagunk próbájának!
  3. Ne tévesszük szem elől a célt!
  4. Érjük el! Szerezzük meg, vállalva a nehézségeket is! Vagyis: Rúgjuk be azt a ziccert!
Nos, ehhez kell az a bizonyos kis kétségbeesés...

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!


Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

  • Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
  • A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz
  • Egy különleges rendezvényünkről is írtunk