2013. július 16., kedd

FMCG és Retail piac átalakulása, változásai Magyarországon

A kiskereskedelem sokat változott az elmúlt években

A kiskereskedelmi szektort makró szinten - vagyis termelői, előállítói és kereskedői oldalon - olyan makrogazdasági és politikai tényezők befolyásolják, mint a mezőgazdaság helyzete és a gazdaság általános helyzete, Magyarország exportpozíciói, nemzetközi egyezmények megléte vagy nemléte.

Ahonnan én próbáltam vizsgálni, az most elsősorban a vásárlói és beszállítói oldalról a leglátványosabb, vagyis az FMCG és Retail szektor. Ha már ezek a nemzetközi láncok a piaci bevezetés célpontjai...

Ezen a fronton is látványos átalakulás zajlott. Nézzük tehát, hogy mi változott a legutolsó összefoglalónk óta.

A brandek mozgása

A két német diszkont-óriás Lidl és Aldi építkezése, valamint állandó harca folytatódott. Gyakorlatilag a globális küzdelem magyarországi frontnyitásáról van szó. Szóval itt sok változás nem igazán várható...

A Müller színre lépése óta speciális üzleti modellel dolgozik: főleg nagy alapterületű üzleteket nyit frekventált helyeken - inkább keveset, de nagyobbat -, míg traffic builderként valóban népszerű termékeket kínál a magyar piacon olcsónak számító árakon, amit a magyar piactól nagyban független beszerzése tesz lehetővé. Emiatt viszont hatása - beszállítói oldalon - is lényegesen kisebb a magyar piacra.

A Delhaize Group magyarországi tevékenységének feladása meglepetésként érte a piacot, bár az régóta sejthető, hogy a magyar torta kisebb, mint amennyien a buliban voltak... Jómagam éppen egy kozmetkai brand piaci bevezetését készítettem elő egy romániai piackutatással Bukarestben, amikor a cég nemzetközi weboldalán észrevettem, hogy a magyarországi üzletek eltűntek. Pár nappal ezután jelent meg a pletyka itthon is...  A csoport erejét és hazai jelentőségét a Wikipedia segítségével mutatnám be:

"A Louis Delhaize csoport 1989-ben jelent meg Magyarországon, a közértprivatizáció idején, a Duna Füszért felvásárlásával. A cég Profi néven újította meg az üzletláncot, az ország egyik első diszkont üzletláncát létrehozva ezzel. 1997-ben vezette be Cora márkáját, ami hipermarketként hét üzletet nyitott az országban. 1998-ban jelentette be a Csemege Julius Meinl, hogy Provera néven közös beszerzési láncot kíván létrehozni a Louis Delhaize csoport két tagjával.2001-ben vásárolta meg a Louis Delhaize csoport a Meinl AG részesedését a Csemege Szupermarketek Rt.-ben, ami ebben az évben felvette a Csemege-Match Rt. nevet, az általa üzemeltetett Csemege Julius Meinl szupermarketek, Alfa raktáráruházak és Jééé diszkontok nevét pedig Matchra, illetve Smatchra változtatta (alapterületük alapján)." Hmmm.

A csoport kivonulásának leglátványosabb eleme a Cora áruházak "logócseréje" Auchanra. Emellett, a másik 2 magyarországi Delhaize brand a Match és a Profi volt. A két láncon a CBA (48 üzlet) és a Coop (62 üzlet) osztozott meg. Látszott a Duna Plazában lévő üzletben is, hogy a Match nem egy tipikus traffic builder. Ennyi idő még nem volt elég, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le, de az új tulajdonos akár jó is lehet a Duna Plaza számára is.

A Tesco házhoz szállításának beindítása legalább ekkora változás. Vagy legalábbis azt vártuk... A G'Roby egyeduralma e téren tehát ugyan megtört - vagy inkább megszűnt az az ajándékba kapott előny, amely ráadásul nem kevés ideig tartott - de forradalmi átalakulások továbbra sem látszanak.

A Bricostore kivonulása után a Praktiker helyzete is megingott. Itt köztudott, hogy főleg nem a magyar leány a ludas a dologban, de itt is igaz, hogy a négy szereplő túl soknak tűnik továbbra is.

CBA-ból kiválások: több lépcsőben néhány száz mértetét tekintve igen változatos üzlet vált ki a CBA láncból. Üde színfolt Manna (és?) Roni üzletek megerősödése, terjeszkedése. Bár egyelőre nem fenyegetik a nagyokat...

A Metro Group által üzemeltetett Saturn és a Media Markt brandek összevonása Media Markt márkanév alatt. A Metro Group jelenleg 34 egységgel van jelen Magyarországon.

Azonban a legérdekesebb tanulsága nem a brandek mozgásának, alakulásának van, sokkal nagyobb hatásuk volt a piacra a multiknak a sajátmárkás (private label) termékek bevezetésével.  Az előre törés olyan erős, hogy mára minden 4. termék sajátmárkás.

"Plázastop" és Trafik-törvény

Ahogy eleinte a plázák, bevásárlóközpontok hihetetlen elszaporodása volt drasztikus hatással a piacra -  fogyasztói szokások átalakulása -, úgy az utóbbi időben a plázastop határozta meg az FMCG és Retail piac hangulatát. A törvény egyébként egyelőre úgy tűnik, hogy a diszkontoknak kedvez...

Mindezek után érkezett a trafiktörvény, ami szintén erősen befolyásolja a helyzetet, komoly versenytorzító hatásúnak tűnik. Eddig a pillanatig legalábbis úgy tűnik, hogy a Spart érinti a leghátrányosabban a dohánytermékek elvesztése.

Vegye igénybe nemzetközi áruház-láncokba kerüléssel kapcsolatos tanácsadásunkat!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!


Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

  • Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
  • A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz
  • Egy különleges rendezvényünkről is írtunk


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése