2016. március 15., kedd

Üzleti modellek és tanácsadók - vagyis egyedül nem megy...

Modellek


Az, hogy különböző tevékenységek üzleti modelljei eltérnek, mindenki számára egyértelmű. Viszont,
hasonló vagy ugyanolyan tevékenység esetében is alkalmazhatunk teljesen más üzleti modellt, ami nyilván teljesen más célokat és eszközöket is jelent, vagyis másik stratégiát. Ezeket nagyon fontos, hogy azonosítsuk, hiszen tervezés nélkül nincs üzlet - legalábbis hosszabb távon, semmiképpen. És innentől kezd a dolog kicsit érdekes lenni... Ugyanis a megfelelő üzleti modell kiválasztása, kiépítése és alkalmazása elég komplex feladat is lehet.

A komplexitás némely esetekben egyértelmű, néhol pedig inkább csak jó lenne, ha lenne, mivel hozzáadott értéket jelentene vállalkozásunk, szolgáltatásunk számára. A nehézség tehát adott lehet akkor is, ha nagyon egyedi a termék - nincs rá példa extrém esetben - és akkor is ha teljesen generikus - hogyan különböztessük meg magunkat a huszonhetedik hasonlótól.

Az elsőre számomra jó és aktuális példa lehet az OrthoSera csoport BoneAlbumin terméke, amely nagyon sok szempontból úttörő biotech (orvosi) alkalmazás, míg utóbbira a Miss International Hungary, ahol egy szépségversenynek kell kitűnnie a ki tudja hány másik versenytárs közül.

Akár az OrthoSera emberi szöveti termékét vesszük alapul, ahol egy csontgraftot kell - bárhogy is vesszük - bevezetni a piacra, akár a szépségversenyt kell felturbózni mind kommunikációs, mind működési modell szempontjából, hogy a hozzáadott érték nyilvánavló legyen, a megoldásnak biztos része, hogy nem megy egyedül. Egyszerűen nem tudunk elég okosak, ügyesek, tapasztaltak, széleslátókörűek és elfogulatlanok lenni, hogy meglássuk saját modellünk gyengeségeit és elkerülhessük a belső vakság okozta problémákat, vagyis hogy észrevegyük a gyakran éveken át hozott döntéseink inkoherens, ellentmondásos voltát.

Specialisták


Erre valók a tanácsadók. Ez nem marketing szöveg. Nem azért sulykolom, mert én tanácsadó is vagyok és tessék alkalmazni, hanem mert ezt még tanácsadóként is hajlamos vagyok elfelejteni. Lehet és kell is okosodni, tanulni, szakmai rendezvényekre járni, olvasni, új trendeket megismerni és újabb képességeket elsajátítani. De ez még mindig nem ugyanaz.

Én magam is időközben szereztem egy újabb (fél) diplomát - emiatt telt el egy év legutóbbi bejegyzésem óta - de ettől függetlenül jelenleg is kapcsolatban állok 10-20 tanácsadóval. A szám azért bizonytalan, mert különböző intenzitású és típusú megállapodások, együttműködéseink vannak párhuzamosan és a tanácsadói létnek megfelelően nem mindig állalndó a megbízás.

Az egyszerű szépségversenyből lett egy saját brand, egy világon is egyedülálló üzleti modellel kialakulóban, franchise és egy saját akadémiai oktató rendszer. Így tehát egy túlzottan is generikus dologból évek alatt lett valami, ami annyira egyedi, hogy nincs hová nézni ötletekért. Arra már viszonylag régen rájöttünk, hogy kellene egy (vagy több) nálunk okosabb ember, hogy mondja meg hogy csinálják a profik, de... Bizony, van de, több is.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi vagyunk a legokosabbak és emiatt nem szívesen szánjuk rá magunkat, hogy felfogadjunk egy tanácsadót, (1) megosszuk vele titkainkat, (2) beismerjük hibáinkat, vagy szembesüljünk velük és (3) még mi fizessünk ezért. Így nézve tényleg nem hangzik jól. Csakhogy ez egy nagyon egyoldalú nézet.

Jó tisztában lenni vele, hogy - valószínűleg - nem mi vagyunk a legokosabbak a világon, ugyanakkor meglehet - sőt, ez azért inkább valószínű - hogy a saját termékünkhöz, szolgáltatásunkhoz mi értünk a legjobban. Vagyis jobban, mint egy kívülről jött tanácsadó. De ez nem ok arra, hogy ne fogadhassunk el tőle segítséget, sőt... ugyanis mi a mi dolgunkhoz jobban értünk, ő pedig az övéhez ért jól, amit mi próbálunk a magunk javára fordítani.
A lényeg ugyanis, hogy mindenki specializálódik. Így, ha az előttünk álló kihívást fel tudjuk törni apró részfeladatokra, kis megoldásrészleteket kaphatunk szakértőktől, amit nekünk még mindig össze kell tudni állítani. Így se félnünk, se féltékenynek nem kell lennünk: a projekt továbbra is a mienk.
Mi az, amit ellenben a konkrét problémára vonatkozó javaslat mellett kaphatunk:
  • egy friss szemléletet - belső vakságtól mentesen
  • hozzáférést egy komoly szakmai hálózathoz (networking)
  • word of mouth típusú publicitást 
  • plusz kapacitást - sokszor aránytalanul többet, mint amennyiért fizettünk.
Vagy nézzük csak így: sokszor egyszerűbb megvenni, amire szükségünk van, mint nekiállni reprodukálni. 
Emberi dolog, de Magyarországon különösen jellemző - legalábbis szeretjük ezt hinni - hogy nem szívesen fizetünk olyanért, amit magunk is meg tudunk csinálni. Bár a világgazdaság a nemzetközi munkamegosztásra pont úgy épül, ahogy az emberi fejlődés az egyéni munkamegosztásra, vagyis a specializációra. Ugyan ez már tart néhány ezer éve, még nem szoktunk hozzá... Itt az ideje!

Ez a mi (én) esetünkben is így volt, plusz még tovább nehezítette a helyzetet, hogy egy úttörő projektről beszélünk, vagyis fordulni valakikhez sem volt egyszerű. A megoldást itt is a részfeladatok specialistákra bízásában találtuk meg. A konkrét megoldást még nem találtuk meg - vagy csak nem árulhatom el egyelőre... - de a projekt kimozdult a teljesen elakadt statusból.

Ez a poszt - ahogy a korábbiak sem -, nem az a megmondóember típusú bejegyzés, inkább aktuális tépelődéseim lejegyzésével próbálok bemutatni tapasztalatokat és megosztani konkrét ismereteket egy adott projekt lehetőség szerinti bemutatásával.

Így most az összegzés:
  • A félelem és féltékenység itt pont ugyanannyira legyőzendő ellenfelünk, mint az élet bármely más pontján.
  • A nyitottság és kreativitás oedig pontosan ugyanúgy segít.
  • Tanácsadók bevonása mindig hasznos és célszerű - ha van rá budget - de rajtunk múlik, mennyire tudjuk kihasználni plusz kapacitásukat.
  • Fontos észrevenni, hogy már a tanácsadók bevonása is egy üzletfejlesztési döntési pont.
A folyamat pedig:
  1. Az üzleti modell lényegének azonosítása (core competence, main revenue stream)
  2. A problémák, kihívások azonosítása
  3. Részfeladatok meghatározása (mi az, ami elég fontos, de elég bonyolult is, hogy bevonjunk külső szaktudást?)
  4. Készségprofil leírás
  5. Tanácsadó(k) bevonása
  6. Javaslatok begyűjtése
  7. Feldolgozás
  8. Alkalmazás

Egyszerű, nem? ;)

(A fentiek főleg bevezetési szakaszban érvényesek, de még középméretű vállalkozás esetén is adódnak tipikus kihívások. Ezekrő korábban szó volt.)
___________________________________________________________________________

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzések közül ajánljuk figyelmedbe: