Alkotni vs értékesíteni

Alkotni és (vagy?) értékesíteni

Mint marketingért, értékesítésért vagy piaci bevezetésért felelős személy, sokszor találkoztam a problémával, hogy a termék vagy szolgáltatás, amit be akartunk vezetni, bár működött, nem volt érett az értékesítésre. Ezt akkor, kissé fellengzősen egyszerű problémának, szakértelem hiányának diagnosztizáltam. Ezen a nézetem azonban egy friss tapasztalás miatt változtatni kényszerültem.

A probléma ugyan valóban nem bonyolult, és a szakértelem egyfajta hiánya is jelen van, azonban a megoldás távolról sem egyszerű. 

 

Saját terméket nehezebb eladni

Az értékesítés nem véletlenül egy szakma. Nagyon különleges képességeket és készségeket, valamint nagy tapasztalatot igényel. Ugyanis igen jellemformáló. Azonban ez a sok minden sem biztosan elég egy saját termék értékesítése esetén. Hogy itt egy olyan dologgal szembesültem, az akkor derült ki számomra, amikor két - értékesítésben és cégvezetésben nagy tapasztalatokkal rendelkező - barátommal beszélgettem erről és meg voltak lepve...

Holott az élmény mindenkinek ismerős kell, hogy legyen, aki próbálta már eladni valamilyen tulajdonát. Nem megy! Egyszerűen nem jössz ki jól belőle. Hiába vagy értékesítő, amikor a saját kocsidat cseréled le, alig várod, hogy szabadulj a régitől és bár tudod, érzed, hogy éppen hülyére vesznek, hagyod és elfogadod.

De ez valahogy más, mondhatnánk. Hiszen amikor a régi kocsitól megszabadulsz, nem dolgozol, hanem biztosítod, hogy minél előbb tudd zökkenőmentesen folytatni a munkát és... kereshess pénzt. Bullshiiiiit! A kocsin többet buksz, mint amit a gyorsabb tempóval spórolsz/szerzel. És mi értelme van belemenni egy előnytelen üzletbe, pláne kvázi-tudatosan?

A megoldás - részben - mégis ott keresendő, ahol az imént kapiskáltunk.
Amikor értékesítesz, felveszel egy más attitűdöt. Hajlandó vagy kimozdulni a komfortzónádból és vállalsz arcvesztést is. Az értékesítők ebből sokat át tudnak menteni a "civil" életükbe is, ami nagyon hasznos - emiatt javaslom mindenkinek néhány évnyi tapasztalat szerzését a területen - azonban ez tudatosságot feltételez. Amit nem szívesen teszünk meg a munkán kívül. Valahol ezzel védjük személyiségünket a sérüléstől.

Ez még mindig csak a válasz egyik fele. A másik fele szintén attitűd vagy mind-set probléma, amit tanácsadóként csak a folyamatba való beleszeretésként szoktunk azonosítani. Amikor valamit létrehozunk, alkotunk, az agyunkat kreatív módon használjuk és mindent annak érdekében teszünk, hogy a valamink működjön. Az eredeti céljának megfelelően legyen tökéletes. Márpedig ebből a szempontból tökéletesen mindegy, hogy valaki megveszi-e vagy sem. Hacsak nem pusztán azért hoztuk létre hogy értékesítsük, ami egyrészt ritka, másrészt nem szokott sikeres lenni...

 

A kutató tehát legszívesebben kutatgat. 

Ezt most picit megtapasztaltam magam is. A folyamat tökéletesítése során elveszett az értékesítés fókusza. Az pedig már csak hab a tortán, hogy amennyiben gyártó, előállító vagy, nagyobb valószínűséggel vagy tisztában a termék nehézségeivel, előéletével is. Ez több kudarcélményt is jelent, amely során meginoghat a hitünk is. Minden vállalkozó életében vannak pillanatok, amikor elveszti meggyőződését. Ebben segíti környezete is, akik - a rendkívül ritka azonnali siker elmaradása esetén - "biztosabb" utak felé terelnék. Ezek pedig paradox módon egyre lejjebb értékelik a végterméket.

Szóval, összefoglalva:

1. A saját termékünkhöz túlzottan is elköteleződünk, néha a folyamatba is beleszeretünk.
2. A nem saját terméket értékesítve könnyebben tudunk a termék/szolgáltatás pozitív oldalára fókuszálni.
3. Értékesítőként az értékesítéssel mint a termékhez köthető tevékenységgel azonosulunk. A termék fejlesztése, mint korábbi folyamat ezt megzavarja és attitűdünket is befolyásolja.
4. Valószínűleg nem árt egy értékesítő, aki elég "külsős".

Vagyis, hibázni mindenki hibázik, és az okos ebből tanul. Én most próbálok okos lenni és tanulni. Ez különbözteti meg az okost a kudarcra ítélttől: szembe mer nézni a hibával és levonja a következtetést. Akár azt is, hogy ismét bebizonyosodott, hogy korábbi (néhány hónappal ezelőtti) önmaga tévedett, mert gőgös volt. De ezt igyekszik megbocsátani magának és tovább dolgozik, halad a célja felé.

 

Just do it

Továbbra is úgy gondolom, hogy alapvetően minden ötlet és üzlet sikerre vezet, ha elég kitartóak és céltudatosak vagyunk. Szükséges még némi kockázatvállalási hajlandóság is (vagyis a NIKE új szlogenje is beférne, de azért az már sok lenne...), de ez most messzire vezetne. Gyakorlatilag itt most közvetlenül és első kézből tesztelem ezt az elméletet - ismét. Persze, azt leszámítva, hogy nem egy "akármilyen" üzletet fejlesztünk! ;)

A tanácsom tehát továbbra is az, ami a legnehezebb ilyen szituációkban, vagyis mindig, hogy ne add fel! Akeramenaide! Sikerre vagy ítélve! Bármilyen hihetetlen, de vannak a világnak olyan részei, ahol a gazdaság működik és az emberek szomjaznak az újra. Tehát, bizonyos értelemben még igazán jónak sem kell lenned, hogy értékesíts - csak újnak. A hosszú távú működéshez nyilván nem árt. Szerintünk mi jók vagyunk.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz. 
• Egy különleges rendezvényünkről is írtunk