Marketing stratégia

A marketing stratégia

A stratégia azt mondja meg, hogyan érjük el közép és hosszabb távú céljainkat. Illetve pontosabb, ha
úgy fogalmazunk, hogy azt jegyezzük le benne, hogy milyen módon szeretnénk elérni céljainkat. Nincs ez másképp a marketing stratégiával sem. Elvégre a marketing stratégia az üzleti stratégia és az üzleti terv része is egyben. Ilyen szempontból elég nehéz dolgunk van, amikor egy független marketing stratégiát kell elkészítenünk.

Piaci bevezetés, vagyis helyben vagyunk

A legnehezebb persze nem ez. Sokkal inkább, hogy általában nem látjuk, hogy mennyire szükségünk van ilyesmire. Ha már eljutott idáig az ügyfél, akkor a félreértések, amivel meg kell küzdenem:

1. Írjam meg, és jelezzem, ha kész van - ez egy interaktív folyamat, amelyhez rengeteg információ és konzultációra van szükség
2. Gyorsan megírom magamtól - bizonyos részeknél inkább csak felügyelem és segítem a folyamatot, de viszonylag nagy mennyiségű, önállóan előállított inputra lesz szükségem.

Ez bizony nem a megfelelő attitűdöt mutatja! Akkor vegyük át még egyszer a stratégia egy a célok megvalósításához készített térkép, amely a rendelkezésre álló forrásokat, sajátosságokat és korlátokat is figyelembe veszi. Dereng már?

Csak azt tudjuk figyelembe venni, amit ismerünk (konzultáció), és csak olyan célok eléréséhez tudunk térképet rajzolni, amikről tudunk. Meg kell tehát értenünk a vállalkozást, a céljait, a vágyait és a hozzá meglévő eszközöket. Ez sokszor nem is olyan egyszerű. És nem is azért, mert ilyenről nem szívesen beszélünk - bár ez sem könnyíti meg a haladást.

Elég nehéz általános szabályokat felállítani, mivel mindennek a cég profiljához kell igazodnia és a folyamatok bonyolultságát is rengeteg tényező befolyásolja.

A stratégiaalkotás lépései:

1. Az aktuális piaci helyzet meghatározása, a cégprofil és a célok részletes megismerése.
2. POD meghatározás - mitől vagyunk mások? Lehetőleg többek, jobbak...
3. Marketing üzenet kidolgozása. Ha már tudjuk, hogy mitől vagyunk jobbak, akkor ezt egy fogyasztható üzenetté kell fejleszteni, vagy adott esetben butítani (ez gyakoribb egyébként).
4. Kommunikációs csatornák megválasztása. A meglévő üzenet közlésmódjának meghatározása.
5. Értékesítési csatornák. Ez az egyik legfontosabb pontnak tűnik. Valóban nem mellékes, sőt... azonban általában ezzel van a legkevesebb dolgunk.
6. Egyéb partneri együttműködési lehetőségek felkutatása. Ez egy olyan pont, ahol nagyon szabadjára engedhetjük fantáziánkat.

Gyakorlatilag minden fenti pont kritikus a legjobb stratégia megválasztásához és mindegyik rengeteg hibalehetőséget rejt. Ilyenek például:

• A legelején nem árt a fogalmakat tisztázni, mert ha ügyfél és a stratégia kidolgozója nem beszél egy nyelvet, rengeteg félreértés lehet belőle. És itt nem elsősorban szakmai fogalmakra gondolok, hanem olyan banálisnak tűnő dolgokra, mint például, hogy amikor azt mondjuk, valamivel elégedettek lennénk, akkor az pontosan mit jelent. A jelen körülmények között el tudnánk fogadni, vagy ha egy éven belül idő, energia és pénz befektetésével érjük el, akkor annak is örülni tudna.
• A célok. Az évek alatt rájöttem, hogy az egyik legrázósabb téma. Sokszor a cégen belüli konfliktusok nagy részéért is felelősek. Családi vállalkozásokban szinte tuti befutó, de egy átlagos cégnél is nagy az esély a fő konfliktusforrás cím elnyerésére. pl:  Aki egy sikeres rendezvényt szeretne, az hírnevet, nagy media érdeklődést szeretne vagy pénzt akar keresni? Esetleg a rendezvény hosszabb távú megvalósulását szeretné garantálni? Aki egy üzletet szeretne, az egy bérleményt szeretne kigazdálkodni vagy egy saját üzletet akar az Andrássy úton? Aki jelen akar lenni termékével n számú piacon, az pontosan mit vár? Azt szeretné, hogy az adott ország FMCG polcain viszont láthassa a terméket vagy bevételszintet vár el? Netán X db vásárlást remél csak? STB...
• POD (point of differentiation), vagyis mitől vagyunk mások - remélhetőleg jobbak. A legrosszabb, ha semmitől. Akkor meg kell találni, hogy mitől legyünk mások, vagy legalább hogy mit tudunk kommunikálni, vagyis másnak látszani. Egy fokkal (talán) jobb, ha mások vagyunk, de nem tudjuk. Vagy gondolunk valamire, de nem az a jó. Vagy tényleg fogalmunk sincs, hogy egyáltalán ez miről kellene, hogy szóljon. Mindenképpen megoldandó - és nem is olyan kis - feladat.
• Ezt a különbözőséget eladható nyelvre kellene fordítani: szlogen, marketing üzenet, hozzá kapcsolódó kreatív és egyéb elemek megalkotása vagy ahhoz igazítása. Persze néha nem ennyire direkt üzenetekről van szó. Sokszor előfordul, hogy ezek már mind adottak. Lehet szó a brand által sugallt üzenet finomhangolásáról, újrapozicionálásáról is.
• A kommunikációs csatorna. Ezt KIZÁRÓLAG az üzenet ELFOGADÁSA UTÁN érdemes elővenni. Mostanában mindenki az online felületekben bízik. Nem is alaptalanul. De csak akkor ér valamit bármilyen közlési mód - ugyanis az online is csak egy közlési mód - ha van mit mondanunk, és amit mondunk, az hasznos - legalább magunknak, jobb esetben másoknak is.
• Értékesítési csatornákkal nem mondom, hogy nincs dolgunk, de feltételezve, hogy az ügyfél ismeri a saját piacát, nekünk már inkább csak hangolni kell a célokon és eszközökön. Ha nem ismeri, akkor úgyis mindegy.
• Az egyéb partneri együttműködések így kicsit ködösnek tűnhet. Nem véletlenül, hiszen ebbe gyakorlatilag bármi belefér és rengeteg lehetőséget rejt, ha elég kreatívak vagyunk és tudunk mások fejével gondolkodni.

A stratégia megalkotása ennél nyilván sokkal többről szól, de igyekeztem egy kis betekintést adni a saját munkámba - elég konkrétan is. Más szóval ez egy rövid útmutatás a könnyebb értelmezéshez. Amennyiben bővebb infóra lenne szükségetek, állunk elébe itt.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz. 
• Egy különleges rendezvényünkről is írtunk