Az ún. Long Tail üzleti modellnek alapja az unlimited shelf space, vagyis a korlátlan polcméret. A kereskedelemnek alapvető tétele sokáig a polcméret korlátossága volt. Azaz, mivel csak bizonyos számú és mennyiségű termék fért el a polcokon, így egy-egy termék belistázása, polcra helyezése csak másik termék(ek) kárára történhetett. Mivel a polcra helyezésnek és ott tartásnak volt (és van) egy nem is jelentéktelen indirekt költsége.
Ez az FMCG láncokban ma is alapvetésnek számít. Ezt űzik némelyek közülük mesterfokon, és ettől jobb egyik a másiknál. ...és ez a magyarázat a mai napig félig törvényes, félig szabályos általában nem is létező polcpénzre is. Itt szokott nagy jelentőséget kapni a gyakran rosszul értelmezett Pareto/Zipf eloszlás.
A virtuális világ ebben tudott paradigmaváltást hozni. A virtuális tartalmak, szolgáltatások tartásának költsége gyakorlatilag nulla - valójában nem, de arányaiban elhanyagolható, és tendenciájában csökkenő... Emiatt szinte korlátlan számú - és így korlátlan fajtájú is - terméket lehet a virtuális polcokon tartani. Ez pedig a fogyasztói szokásokban hozott drámai változásokat, azon keresztül pedig a gyártói, előállítói, alkotói hozzáállásban is.
Ez egy kétlépcsős folyamatban valósult meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az Amazon.com a weben árult könyveivel lehetővé tette, hogy szinte minden elérhető könyv megvásárolható legyen az addigi "hagyományos" vagy divatosan B&M (brick and mortar) könyvesboltok, antikváriumokkal szemben. A következő lépcső, amikor már a termék maga is virtuálisan létezik csak: online könyvek. A vevő már csak letölti a könyvet...!
A slágerek uralmának vége
Hogy ez milyen változásokat hoz(ott)? Gondoljunk csak bele! Régebben egy-egy filmet, vagy TV műsort de facto a fél ország nézett. Így, ami abban történt, az lett másnap a beszédtéma. Ugyanez volt igaz szinte minden területen. Ami műsorra került, az sláger lett. Az került műsorra, amiről néhányan azt gondolták, hogy sláger lesz. Gyakorlatilag tehát néhány ember döntötte el, mi lesz a sláger, más szóval, hogy mit fogunk szeretni. Ez tehát elvezet szinte minden területen egyfajta demokratizálódáshoz és egyben a már sokat emlegetett specializálódáshoz. Hiszen mindenkinek lehetősége van egyéni igényeinek, ízlésének megfelelő terméket keresni, amihez az előállítók igazodnak. A kereskedők pedig? Nos, hát gyakorlatilag találtak egy új fókuszpontot. A nagy fej (egyforma tömeg)helyett mellett a hosszú farok is érdekessé vált, ahol egyedi, egyenként kis csoportok találhatók érdeklődési körük mentén szerveződve - viszont rendkívül nagy számban.
Ilyen, tipikus long tail busines modelleket láthatunk például:
Márpedig ez a reklámpiacra is igen erős direkt és indirekt hatással volt. Hogy mennyire alakította át, elég hogy ha csak az AdWords-re pillantunk...
Könyvajánló: Chris Anderson: The Long Tail
Ez az FMCG láncokban ma is alapvetésnek számít. Ezt űzik némelyek közülük mesterfokon, és ettől jobb egyik a másiknál. ...és ez a magyarázat a mai napig félig törvényes, félig szabályos általában nem is létező polcpénzre is. Itt szokott nagy jelentőséget kapni a gyakran rosszul értelmezett Pareto/Zipf eloszlás.
A virtuális világ ebben tudott paradigmaváltást hozni. A virtuális tartalmak, szolgáltatások tartásának költsége gyakorlatilag nulla - valójában nem, de arányaiban elhanyagolható, és tendenciájában csökkenő... Emiatt szinte korlátlan számú - és így korlátlan fajtájú is - terméket lehet a virtuális polcokon tartani. Ez pedig a fogyasztói szokásokban hozott drámai változásokat, azon keresztül pedig a gyártói, előállítói, alkotói hozzáállásban is.
Ez egy kétlépcsős folyamatban valósult meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az Amazon.com a weben árult könyveivel lehetővé tette, hogy szinte minden elérhető könyv megvásárolható legyen az addigi "hagyományos" vagy divatosan B&M (brick and mortar) könyvesboltok, antikváriumokkal szemben. A következő lépcső, amikor már a termék maga is virtuálisan létezik csak: online könyvek. A vevő már csak letölti a könyvet...!
A slágerek uralmának vége
Hogy ez milyen változásokat hoz(ott)? Gondoljunk csak bele! Régebben egy-egy filmet, vagy TV műsort de facto a fél ország nézett. Így, ami abban történt, az lett másnap a beszédtéma. Ugyanez volt igaz szinte minden területen. Ami műsorra került, az sláger lett. Az került műsorra, amiről néhányan azt gondolták, hogy sláger lesz. Gyakorlatilag tehát néhány ember döntötte el, mi lesz a sláger, más szóval, hogy mit fogunk szeretni. Ez tehát elvezet szinte minden területen egyfajta demokratizálódáshoz és egyben a már sokat emlegetett specializálódáshoz. Hiszen mindenkinek lehetősége van egyéni igényeinek, ízlésének megfelelő terméket keresni, amihez az előállítók igazodnak. A kereskedők pedig? Nos, hát gyakorlatilag találtak egy új fókuszpontot. A nagy fej (egyforma tömeg)
Ilyen, tipikus long tail busines modelleket láthatunk például:
- iBooks by Apple
- Amazon.com
- YouTube by Google
- AdWords by Google
- Wikipedia by mindenki - ez egy különleges long tail, ami igazából nem is business modell: crowdsourcing.
Márpedig ez a reklámpiacra is igen erős direkt és indirekt hatással volt. Hogy mennyire alakította át, elég hogy ha csak az AdWords-re pillantunk...
Könyvajánló: Chris Anderson: The Long Tail
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése