Eleinte fontolgattam, hogy Árpád-vonal címet adjak a bejegyzésemnek, de féltem, hogy nem fog átmenni az üzenet, vagy esetleg van egy olyan aspektusa is - értelmezhető oly módon -, amely sértő lehet... Szóval beijedtem, na!
Egy magyar védelmi vonalra próbáltam volna utalni. Magyarra ÉS védelmire. Megint segítek, jó? A viszonylag új keletű, erősen nemzeti érzületű közgondolkodás hatását próbálom végiggondolni bizonyos marketing kommunikációs szempontok alapján. Egészen konkrétan: régebben mindenki európai terméket próbált gyártani, ma mindenki magyarrá, hungarikummá, stb. próbálja nyilvánítani termékét. Csakhogy attól egy termék nem feltétlenül lesz jó, hogy magyar. Sőt, ezzel nagy valószínűség szerint a fogyasztó is tisztában van. Így, rövid távon egy brand presztízsét is eljátszhatjuk, negatív brand equity-t építhetünk vele. Ennek egy érdekes fejleménye a Sólyom is. Talán emiatt (sem) veszik komolyan egy új magyar légitársaság indulását...
Provinciálisak vagyunk, ez van. Ezt sokan elmondják, sok helyen. Emiatt indul el az Euronews magyar nyelvű adása is. Megjegyzem, én pont ezzel a kifejezéssel vigyáznék. Mi is volt egy provincia? De ez most megint más téma. Ismét leírom: én csak a kommunikációs és marketing szempontokat vizsgálom.
Azzal gondolom, senki nem vitatkozik, hogy kissé introvertálttá, befelé fordulóvá váltunk, hírfogyasztás szempontból is. Olyan híreket olvasunk, hogy http://index.hu/belfold/2013/07/10/nem_lehet_lefotozni_a_zuglo_onkormanyzat_vecejet/
Természetesen, azt is hallottuk, hogy ez azért van, mert bizonyos traumákat még nem volt alkalmunk feldolgozni. A vesszen-trianon! és a nem-jöttek-ötvenhatban témákat ne is említsük.
Vannak még igazán fura dolgok a világban, az is igaz...
Vannak félresikerült kampányokra is bőven példák. Gondoljunk csak a Toyota MR2 franciaországi kampányára... Nos, a kulturális - jelen esetben nyelvi - sajátosságok figyelmen kívül hagyása az adott piaci bevezetést meg is hiúsíthatja. A kommunikációs kampányba ölt milliárdok viszont biztosan kidobott pénz kategóriába kerülnek. Sunk cost without trace... Ha a termékünk - pláne premium pozícionált - adott nyelven a feáliára hajaz, az értékesítési stratégia riportolásával nem igen kell fáradnunk.
Ezeket tehát mind leszögeztük.
Azt sem állítom, hogy egy-egy brand nem lehet hazafias, vagy legalább az eredetére utaló. De a hazafiassága inkább kell adódjon a hozzá kapcsolódó - lassan kialakuló - attitűdből, a nemzeti összetartozást jelképezni képességből. A belinkelt TOP 10-es lista esetében is ez a helyzet. Vagyis a fogyasztó a leghitelesebb döntnök a hazafiasság megítélésében (is).
Éppen ezért, ha az egész marketing stratégia alapja az, hogy a termék vagy brand hazafias - nagyon magyar - akkor az, hát... Mert jelen esetben ki is a termék/szolgáltatás célcsoportja? Ha a külföldiek, akkor az üzenet marketing szempontból nem jól van megkreálva, hiszen ki sem tudják mondani, nemhogy értik. Az érzések kiváltásáról már említést sem tennék. A magyarokra pedig jelen esetben véleményem szerint nem kell - felesleges - célozni. Talán emiatt is ilyen nagy a kétkedés a piacon...
Egy termék nem működik, nem működhet csak attól, hogy abban az adott országban - legyen szó akár nagy, erős belső piaccal rendelkező országról - készült. És ez így helyes.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!
Egy magyar védelmi vonalra próbáltam volna utalni. Magyarra ÉS védelmire. Megint segítek, jó? A viszonylag új keletű, erősen nemzeti érzületű közgondolkodás hatását próbálom végiggondolni bizonyos marketing kommunikációs szempontok alapján. Egészen konkrétan: régebben mindenki európai terméket próbált gyártani, ma mindenki magyarrá, hungarikummá, stb. próbálja nyilvánítani termékét. Csakhogy attól egy termék nem feltétlenül lesz jó, hogy magyar. Sőt, ezzel nagy valószínűség szerint a fogyasztó is tisztában van. Így, rövid távon egy brand presztízsét is eljátszhatjuk, negatív brand equity-t építhetünk vele. Ennek egy érdekes fejleménye a Sólyom is. Talán emiatt (sem) veszik komolyan egy új magyar légitársaság indulását...
Provinciálisak vagyunk, ez van. Ezt sokan elmondják, sok helyen. Emiatt indul el az Euronews magyar nyelvű adása is. Megjegyzem, én pont ezzel a kifejezéssel vigyáznék. Mi is volt egy provincia? De ez most megint más téma. Ismét leírom: én csak a kommunikációs és marketing szempontokat vizsgálom.
Azzal gondolom, senki nem vitatkozik, hogy kissé introvertálttá, befelé fordulóvá váltunk, hírfogyasztás szempontból is. Olyan híreket olvasunk, hogy http://index.hu/belfold/2013/07/10/nem_lehet_lefotozni_a_zuglo_onkormanyzat_vecejet/
Természetesen, azt is hallottuk, hogy ez azért van, mert bizonyos traumákat még nem volt alkalmunk feldolgozni. A vesszen-trianon! és a nem-jöttek-ötvenhatban témákat ne is említsük.
Vannak még igazán fura dolgok a világban, az is igaz...
Vannak félresikerült kampányokra is bőven példák. Gondoljunk csak a Toyota MR2 franciaországi kampányára... Nos, a kulturális - jelen esetben nyelvi - sajátosságok figyelmen kívül hagyása az adott piaci bevezetést meg is hiúsíthatja. A kommunikációs kampányba ölt milliárdok viszont biztosan kidobott pénz kategóriába kerülnek. Sunk cost without trace... Ha a termékünk - pláne premium pozícionált - adott nyelven a feáliára hajaz, az értékesítési stratégia riportolásával nem igen kell fáradnunk.
Ezeket tehát mind leszögeztük.
Azt sem állítom, hogy egy-egy brand nem lehet hazafias, vagy legalább az eredetére utaló. De a hazafiassága inkább kell adódjon a hozzá kapcsolódó - lassan kialakuló - attitűdből, a nemzeti összetartozást jelképezni képességből. A belinkelt TOP 10-es lista esetében is ez a helyzet. Vagyis a fogyasztó a leghitelesebb döntnök a hazafiasság megítélésében (is).
Éppen ezért, ha az egész marketing stratégia alapja az, hogy a termék vagy brand hazafias - nagyon magyar - akkor az, hát... Mert jelen esetben ki is a termék/szolgáltatás célcsoportja? Ha a külföldiek, akkor az üzenet marketing szempontból nem jól van megkreálva, hiszen ki sem tudják mondani, nemhogy értik. Az érzések kiváltásáról már említést sem tennék. A magyarokra pedig jelen esetben véleményem szerint nem kell - felesleges - célozni. Talán emiatt is ilyen nagy a kétkedés a piacon...
Egy termék nem működik, nem működhet csak attól, hogy abban az adott országban - legyen szó akár nagy, erős belső piaccal rendelkező országról - készült. És ez így helyes.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!
Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:
- Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
- A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz.
- Egy különleges rendezvényünkről is írtunk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése