Foci VB és marketing

avagy kihasználni a mások által keltett hullámokat

A marketing egyik alapszabálya - erről biztos, hogy már hallottál valamelyik gurutól -, hogy a legkisebb forrásigénnyel keltsünk nagy hullámokat, márpedig ezt a legkönnyebb kívülről jövő hullámokkal elérni. Azokat kéne meglovagolni. Ha már hullámoknál vagyunk, a foci VB minimum egy cunami. Ennek megfelelően a legtöbb nagy cég - és az ügyesebb kicsik - mindent meg is tesznek, hogy fel tudjanak ülni az általa keltett hullámokra.

Persze, ezek a hullámok igen változatosak... A VB-n rengeteg pénz mozog, és óriási a media figyelem. A játékosok minden rezdülése címlapot ér - már ha el lehet csípni belőle valamit - a bulvárnak, és a sportlapoknak, az átigazolási piac csúcsra jár. Az esemény után általában nem lehet ráismerni a nagyobb klubcsapatok kereteire, sok játékos és elképzelhetetlenül sok pénz cserél gazdát. Azonban még ennél is többről van szó. A foci VB-t gyakorlatilag mindenki igyekszik kisajátítani: politikusok, sajtó, szponzorok, nemzeti mozgalmak és még az NGO-k is - jellemzően azok, akik valamilyen módon érintettek, de egyre inkább trend, hogy sokszor a finoman szólva csak érintőlegesen érintettek is. Ez persze nem igazán tűnik elegánsnak, de sajnos vagy nem sajnos, jelenleg aki be tud kerülni a mediába, mindent visz. Ez pedig egy remek alkalom. A sajtó számára a nyár jellemzően "uborkaszezon", és akkor van itt egy monstre esemény, amire kb 2 milliárd ember kíváncsi. Nem csoda, hogy megőrülnek! ...hogy megőrülünk.

Ez az esemény, ami - sokak szerint - kis háborúkkal is felér. Ahol nemzetek tudják - ha sikeresek - levezetni feszültségüket, háborús frusztrációjukat, amennyiben eredmény tudnak elérni a gyűlölt ellenen, a sérelmet okozón. Ez persze egy elmélet, még ha formál-logikailag rendben is van, nem tudjuk, hogy működik-e. Hogy így működik-e. Arról nem is beszélve, hogy egy amit egy siker levezethet, azzal egy újabb kudarc, ugye... Ilyen és hasonló elmélkedésekre adott alkalmat Shaqiri és Xhaka produkciója éppen. De van itt még más is: korrupció. De még milyen! A foci az a fura cucc, aminek hiába ültetsz az élére németet, vagy akár svájcit, beleszédül az orosz, kínai, katari, vagy éppen aktuális, tetszőlegesen behelyettesíthető világura-aspiráns megalomániájába.

Akkor tehát modern, gyémánt-, olaj-, és ritkaföldfém-berakásos miniháborúk. Márpedig a háború headline-t ér, ezt tudjuk. Ez pedig abból is extra és jellemzően vértelen, ami azért ugye nem kis erény, akárhogyan is nézzük. Ez már eddig sem semmi, nem igaz? De ha még hozzá lehet tenni egy nagyon fontos elemet, amit eddig - legalábbis közvetlenül - nem említettünk: a gyűlöletet. Ami pedig ebben nagyon jó, hogy ez egy igen flexibilis verziója az amúgy is jól formázható és igen nemes érzelmünknek: a csapatnak van eredete, van történelme, vannak játékosai, vannak/voltak eredményei (néha ellenünk) és ha más ok nincs, hát vannak szomszédai.

Azt hiszem, hogy innen már érthető minden... Jól alakítható, univerzális és végül személyre/nemzetre szabható. Ez is a titka ennek a mindezek mellett csodálatos sportágnak (merthogy ez azért az), és ezért volt vicces és kissé szánalmas, amellett, hogy igen felemelő a magyar EB szereplés kapcsán felszabaduló érzelmek és vélemények pro és kontra. Nekem volt szerencsém kint lenni Bordeaux-ban, mert meg vagyok verve a reménnyel még mindig, így én is azt érezhettem, hogy részese vagyok a csodának. Néztük a képeket az itthoni helyzetről, ahogy az emberek az utcán ünnepelnek, és persze olvastuk az értetlenkedő és felháborodott posztokat, hogy bezzeg az úszás, vívás, kajak sikerek után akkor miért nem?! A válaszom: (1) mert nem, (2) nem tudom, (3) lásd fentebb. De valószínűleg nem is fontos. Nem ez a fontos, hogy miért a foci, hanem maga a tény, hogy a foci. A foci ezt teszi. A foci érdekli az embereket. Erre érzett rá a media, erre érzett rá nagyon Orbán Viktor, és ezt kell látnia annak is, aki a trendre fel akar ülni. Vannak egy páran...

Cégként, vállalkozóként persze nem annyira jó meglovalni a gyűlöletet. Na nem üzletileg, csak úgy nevezett brandépítés szempontból (lásd: Adidas. Ja, meg Puma. És BOSS. Az mindenképpen. Na jó, a német ipar szinte összes brandje felsorolható lenne, de ezt most hagyjuk.). Én mindenképpen azt javasolnám, hogy valamilyen pozitív érzelmet, tapasztalatot emeljünk ki a szakterületünknek megfelelően, mint például #southgateing a divatszakmában. Ezt kombináljuk a győztes/közönségkedvenc/házigazda, vagy egyéb nevezetes csapat vagy sztár imázsával. Ilyen értelemben most Horvátország a nyerő (naugye...). A pozitív érzelem meg legyen valami nagyon felemelő, mint sportszerűség, vagy nemzeti büszkeség.

Sportszerűség és Horvátország. Jó ötletet adtam? Remélem, hasznos lesz. Ha pedig még mindig nem érzed mindezt elegánsnak - akkor valószínűleg úri gyomrod van és szerencsés családba születtél - akkor abban igazad van, hogy ezzel kicsit más sikereit és/vagy kudarcát próbálod meglovagolni. Sokszor még az az émelyítő érzés is indokolt. De (1) itt most az elérésekről beszélünk és (2) néztél már körbe a Facebookon? Az ismerőseidről beszélek, akik ugyanezzel semmilyen brandet nem promóznak, csak magukat pozicionálják egy kis figyelemért. Na, jobb?

>> Sport & Marketing <<

_______________________________________________________________________

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz. 
• A marketing stratégiáról általában pedig itt.