Piaci bevezetés külföldön - nemzetközi piacra lépés

A külpiacra lépés most nagyon divatos téma lett. Mindenki exportpiacot igyekszik keresni. Mint már sok fórumon és sokszor kifejtettem, a beszűkült hazai piac egy közvetlen kiváltó ok, de egy ösztönző is, hogy az e téren felhalmozódott évtizedes lemaradást elkezdjük ledolgozni. Ez rá is világít, hogy ez egy igen sokrétű és bonyolult.

Különösen igaz ez a hazai kisvállalkozásokra, de sokszor középvállalkozások is nagyon el vannak akadva a témában. Sőt... Éppen ezért döntöttem úgy, hogy néhány problémát, és néhány alapvetést digitálisan papírra vetek.

Az export nem csodagyógyszer

Export partnert nem lehet előkapni a mellényzsebből, aki majd az utolsó pillanatban megmenti a bajban lévő cégünket. Ha a cég bajban van, akkor annak nyilván sok összetevője, oka van, amelyeket az exporttól függetlenül meg kell oldani. Sőt, ha a cég egy nála fejlettebb szervezeti struktúrával és üzleti kultúrával rendelkező céggel kerül üzleti kapcsolatba, akkor a hiányosságok csak még inkább felszínre fognak kerülni.

Az exportpiac kiépítése nem olcsó!

A piaci bevezetés és a marketing tevékenység minden folyamata költséges dolog. Igaz ez akkor is, ha kilépünk az országhatáron kívülre. Sőt, ott igaz különösen! Gondoljunk csak a kezdeti beruházáson (!) kívül a logisztikára, a megismerés költségeire, a szervezet átalakításának költségeire. Nemcsak pénzügyi ráfordításokat érthetünk ezek alatt, hanem energiát, időt is.

A nemzetközi üzletek is igénylik a személyes találkozást!

Sokan hajlamosak vagyunk beleesni abba a hibába, hogy elhisszük, hogy ebben a rohanó digitalizált világban már el lehet mindent intézni virtuálisan. Ezt a logikát követve lehet arra a téves következtetésre jutni, hogy ez főleg igaz lehet nemzetközi üzletek esetében. Azonban ez a logika kifelejt egy fontos tényezőt: a bizalmat. Ami az üzletben alapvető szükség, és lényegesen nehezebb kiépíteni egy tőlünk több ezer kilométerre, sőt másik kultúrkörben élő potenciális partner esetében. Szükség van tehát itt is arra, hogy a partner szemébe nézzünk és kezet rázzunk. Ehhez pedig valakinek utaznia kell! Vajon ki fog utazni? Aki exportálni szeretne vagy a vevő? És akkor itt vissza is pillanthatunk az előző bekezdésre.

Az online csatornák továbbra sem tesznek csodát. Bár a piaci bevezetésben azért majdnem. Nem helyettesítik az áldozatos munkát és szakértelmet, de egy jó termékkel és némi ráfordítással azért lényegesen közelebb lehet kerülni a külföldi célközönséghez, mint egyébként bárhogy. De még egyszer szögezzük le: ez kizárólag akkor igaz, ha egy felépített stratégia mentén használjuk őket.

Az export partner nem hülye!

Ez egy érdekes pont, azonban olyannyira jellemző hozzáállás, hogy mindenképpen ki kell térnünk rá. Sajnos jellemző, hogy a hazai - főleg - kisvállalkozások úgy tekintenek az - jellemzően keleti - exportpartnerre mintegy szemétlerakóra. Vagy egy elmaradott pénzeszsákra. Vagyis a partner ne akadékoskodjon, ne kérdezősködjön, csak küldje a pénzt! Sok esetben azért a termékért, amit itthon már nem lehet eladni. Jó lesz az neki.
A helyzet ezzel szemben az, hogy a partner igényes. Nyilván joggal. Mi is ezt várnánk el fordított helyzetben. A vevő észre fogja a venni a gyenge minőséget és nem lesz többé vevő. Ha tehát valóban úgy tekintünk az exportra, mint ami meg fog minket menteni az itthoni aszálytól, akkor a legjobb termékeinket kell küldeni és a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtani.

Költséges, de megéri

Összegezve:

1. A külpiacra lépés egy ráfordítás-igényes és költséges tevékenység, amely azonban sikeressége esetén megéri a befektetést. 
2. A nemzetközi sikerekhez egy jó termékre és átgondolt stratégiára van szükség. Mivel csodák itt sincsenek, a sikertelen terméket nagy valószínűséggel külföldön sem lehet eladni, ezért a befektetési igényt figyelembe véve érdemes alaposan átgondolni, hogy melyik termékünk érett a nemzetközi piaci bevezetés megkezdésére.
3. A bevethető eszközök száma is véges, de azok használata a kihívás. Ehhez van szükség tapasztalatra és szakértelemre.
4. A stratégiát a termék, a cég jellemzői, története és tapasztalatai alapján, a célpiac figyelembe vételével kell kialakítani.
5. A stratégiát át kell ültetni a valóságba, és menedzselni, "utánkövetni".
6. Nemzetközi piaci bevezetést nem lehet végrehajtani egy irodában ülve, így el kell különíteni egy budget-et és felkészíteni a céget a strukturális változásokra.
7. A fentiek felmérése és a hibák elkerülése, a felesleges befektetések megelőzése érdekében a piaci bevezetés tényleges előkészülete előtt érdemes személyesen konzultálni a cég és a bevezetni kívánt termék érettségéről.
8. A konzultációs díj a leginkább megtérülő ráfordítás és általában beleszámít a későbbi munkadíjba.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• Egy különleges rendezvényünkről is írtunk 
• KKV vs multi