KKV finanszírozás 3.

Nincsenek angyalok - még mindig

"Szeretnék pályázati forrást egy újszerű szépségszalonra Budapesten. Arra nincs, de viszont Kazincbarcikán lehetne gyárat építeni."

A fenti "idézet" a képzelet szüleménye, de aki vállalkozó, az valamilyen formában hallotta már.

"Leave no one behind"

Ha pedig összegezzük az eddigieket, akkor kirajzolódik a vállalkozóknak egy nem kis csoportja, akit bizony hátrahagyunk minden segítség nélkül - US Marine ide vagy oda...

Ez a csoport, akik:

• 2 (valójában 3) évnél fiatalabb cégük van
• 20 millió Ft bevételnél kevesebbet realizálnak
• nem elég nyereségesek

Nagyon sok minden hiányzik a rendszerből tehát, amire szükség lenne egy hatékony innovatív gazdasághoz.

Pénzből nyilván  sosem elég, így nem nagy dolog kijelenteni, hogy kevés van belőle. Pontosabb azonban, ha úgy fogalmazunk, hogy nem ott van, ahol mi szeretnénk hogy legyen. Így, sokszor azért nem hatékony az sem, amikor az állam innovációs céllal önti a pénzt.

A bizalom - amiről Fukuyama óta tudjuk, hogy társadalmi tőke -, tehát szintén hiányzik a
gazdaságból. Itt sokkal inkább lenne szerepe az államnak, hogy megteremtse a bizalmat. Közhely, hogy a bizalmat nagyon nehéz felépíteni, de nagyon könnyű lerombolni. Én ezt azzal egészíteném ki, hogy "hacsak nem állam az ember".

Államként ugyanis ez pont, hogy nem igaz. Az államokban hagyományosan nem bízunk - legalábbis így hisszük, ez az attitűd. Valójában nagyon is bízunk az államokban, ezt a bizalmat nagyon nehéz lerombolni és az állam viszonylag könnyen vissza tudja állítani a maga iránti bizalmat.

Mit lehet tenni?

Az állam bizalomteremtő képessége különösen szembetűnő, amikor más iránt kell bizalmat kiépíteni. Egy piaci szereplő iránt azonnal építhető bizalom, állami garanciavállalással példának okáért. Ha már "pénz nyomtatásról" beszélünk, állami szempontból célszerűbb lenne a pénzzel bizalmat teremteni a kezdő vállalkozások iránt és a potenciális befektetőket adminisztratív módon ösztönözni, hogy befektetőkké váljanak. Erre alkalmas lehetne például egy adóból leírható befektetési támogatás. De ezt nem a mi tisztünk kitalálni.

Amit viszont a mi tisztünk kitalálni - legalábbis az enyém. Játsszuk ezt a blog kedvéért, úgy értem.... - az az, hogy mi kell a kezdő vállalkozónak? Nos, nem elsősorban pénz. Sőt...

Innentől izgalmas...

Nagyon sok olyan tényező van, amire jobban szüksége van egy kezdő vállalkozásnak, mint a pénz. Ezt lehet úgy érteni, hogy ha az(ok) a bizonyos dolog, dolgok megvan(nak), megteremtődne a pénz, vagy ki lehet váltani a pénzt, hiszen mindenképpen arra kellene elkölteni, ha a növekedés a cél.

Ilyenek lehetnek - ismét önkényes sorrendben és bontásban:

• szakértelem, tapasztalat - mentorálás
• reklám, megjelenés, kommunikációs csatornák
• piac - közvetlen érdeklődés, visszajelzés
• maga a pénz
• speciális készségek, tudás - pályázat, jog, stb...
• politikai kapcsolatok - szabályozói befolyásolási képesség

KKV finanszírozás 2

Nincsenek angyalok - továbbra se

Ott tartottunk tehát, hogy a kezdő vállalkozók finanszírozása mely lábakon áll.

• Az emberek
• A piac
• A bankok
• Az állam
• Az EU

Menjünk rajtuk végig és közben a folyamatot is végig tudjuk venni, ami megmutatja a rendszer szintű problémákat is és elvezet a fogalmi zavarokhoz. Reményeim szerint, legalábbis - márpedig én írom ezt a blogot, szóval így lesz.

A nincsek

Az emberek alatt a klasszikus (sic!) értelmezést értem: a társadalmat. Így értem alatta egyrészt a
családot, mint az angel investment klasszikus alfája. Ez többé-kevésbé működik is. Amelyik családnak van (lásd még: családi összefogás - ebből még hashtag lesz), az ad az érdemesnek vélt vállalkozó szellemű bárányának. Az érdemesnek véltről többnyire kiderül, hogy mégsem az, az ötlete pedig vagy úgy, ahogy van volt sz.r, vagy csak kellett volna még fejleszteni rajta. A pénz viszont elfogyott. Kezdődik a vakaródzás. Honnan lesz pénz? Ilyenkor vagy feladja bárányunk, vagy belátja, hogy mégsem rendelkezik egyedül a falu szürkeállományával és megfogadja a tanácsot.

Ez a klasszikus angel investori szint, ami a családi finanszírozás és a piaci alapú finanszírozás között lehet motivációs és kockázati szempontból. Az angel investor ugyanis egy kisebb összeg befektetésével vállal nagy kockázatot egy számára szimpatikus cél vagy ötlet megvalósulása érdekében. Hmmm... Vagyis vállalna, ha lenne ilyen. Ez Magyarországon 3-5 (max 10) millió Ft körüli szint. Lenne. Az óceán túloldalán ezzel szemben 2-300 ezer EUR még belefér egy angel investor számára.

A piac a következő szint. Ez az elnevezés mint említettem, félrevezető, mivel praktikusan ide tartozna az angel és a bank is. Az önkényes elnevezés célja azonban éppen a motivációk megkülönböztetése volt, valamint elválasztani a banki finanszírozást - sajátos jellege miatt.

A piac tehát jelen esetben a VC, vagyis Venture Capitalist - kockázati tőke befektetőket jelenti. Az ő motivációjuk kizárólag piaci. A befektetőiknek akarnak hasznot termelni a lehető legkisebb kockázatvállalás mellett. Nos, erről még mondhatnánk is, hogy működik, ha eltekintenénk attól, hogy többnyire nem saját pénzt kezelnek, hanem EU pénzeket, ami egy újabb zavart mutat a rendszerben.

Ugyanakkor a kockázati tőke kockázatkerülése sem jó jel. De mondjuk - gondolatkísérletünk kedvéért -, hogy ez működik nálunk is. A befektetési szint 30 (inkább 50) milliónál indul, amiért cserébe komoly garanciákat kérnek és komoly feltételrendszernek kell megfelelni. Ennek egy kezdő vállalkozás általában nem tud megfelelni.

A banki tőkéhez hozzájutni jelenleg... nem egyszerű, hogy plasztikusan fogalmazzunk. És... bár még mindig a legolcsóbb finanszírozási forma, jelenleg nem is túl népszerű.

KKV/startup/kezdő vállalkozás oldalról azonban a követelményrendszer mindent megold. Egyszerűen nem kell aggódni olyan fogalmak miatt, mint THM és árfolyamrés. A két lezárt pénzügyi mérleg és a min. 20 millió Ft éves bevétel már olyan magasra teszi a lécet, amelyet a legtöbb KKV nem tud megugrani, egy startup pedig by definition nem tud megugrani...

Az állam hangzatos stratégiákat alkot és inkubátorházakat gründol. Ne értse félre senki, nem a szándékot vitatom. Az eredményesség hiányzik. A stratégiák adminisztratív tételeken eleve elcsúsznak, míg az inkubátorházak a személytelenség és egyéb okok miatt nem lehetnek sikeresek. Az állami pénzosztás hatékonysága semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint máshol. Az eredmény? Az nincs.

Az utolsó, de legfontosabb - jelenlegi - szereplő az EU. Vagyis az Európai Unió, aki tudjuk, hogy mi vagyunk. Itt most kellene hagyni egy kis hatásszünetet.

Az EU pénzek, igen a vissza nem térítendő támogatások jól működnek. Csak nehéz őket megkapni. Az megvan, hogy a Nemzeti Cégtár oldalán pozitív minősítést jelent, ha kapott egy cég EU támogatást? Meg tudta kapni! Ez mennyire abszurd??? Sokat elmond viszont.

De ez még semmi: az EU támogatás makró szinten piac és versenytorzító, így kontraproduktív. Csak az kapja meg, akinek nem lenne rá szüksége. Ez a saját, nem reprezentatív statisztikám, ahogy az is. hogy modernizálni fog belőle. Értsd: leépít. Racionalizál. Kirúg valakit. De ez most mindegy.

Az eredmény

Most, hogy végigvezettem a kedves olvasót ezen a kedves folyamaton (Roxette: Joyride), hogy is állunk, mi kezdő vállalkozók?

Így. Nem kaptunk pénzt.

A rendszerből hiányzik a BIZALOM. Senki nem érti - illetve nem akarja - érteni, hogy mit jelentenek alapfogalmak. Bár mindenki Prezi akar lenni - esetleg Ustream, vagy LogMeIn -, vagy beléjük fektetni, de egy startup általában sajnos nem ilyen. Sőt, egy startup nem is feltétlenül tech vállalkozás. Nem kell mindenkinek applikációt fejlesztenie, vagy internetes trendy startupnak lennie. Attól még lehet startup: egy kezdő vállalkozás. Bizony, Ámerikában egy 5 millió USD market cap vállalatnál még beszélhetünk startupról, de ha erre alapozva itthon is mérleget és lezárt éveket, meg forgalmat várunk, akkor sok-sok ötlet és reményteljes vállalkozás és vállalkozó marad finanszírozás nélkül. Nem lesz belőle üzlet.

Félreértés ne essék, nem is kell minden ötletből céget csinálni és nem is dolga egy banknak, vagy VC-nek, hogy egy nem kellően megalapozott ötletbe fektessen. De akkor kinek a dolga? Ez a gond, hogy itthon ilyen nincs.

Legközelebb talán előállok néhány javaslattal is.... ;)

KKV finanszírozás - angel investment?

Nincsenek angyalok

Mondhatnánk frappánsan(?), hogy ez a probléma a magyar gazdaság legnagyobb és legnagyobb problémákkal küzdő szektorával.

Egy bejegyzéssorozatban foglalkozom a Nyugati technológiai fejlődés egyik motorjával, az ún. angel
investmenttel és annak magyarországi helyzetével. Az előfeltevésem - hogy lelőjem a poént - hogy Magyarországon nem létezik ez a fogalom - és ez nagyon komoly probléma, amit ha nem orvosolunk, rengeteg potenciális kapacitást hagyunk kihasználatlanul. A "gazdaság motorja" talán kicsit túlzó megfogalmazás, de ha az autós példánál maradunk, akkor a pénzügyi angyalok a gazdaság motorjában a gyújtógyertyát jelenhetik.

Sok dologra kell kitérnünk ebben a nagy, de annál kevésbé tárgyalt témában. Ilyenek az elcsúszott  léptékek, a fogalmi zavarok és a helyesnek vélt szerepek. A többit pedig majd közben...

A "KKV szektor", amitől a csodát várjuk

Programok, akciótervek sora hivatott beindítani/feljavítani a legtöbb embert foglalkoztató szektort, amit azonban érdemben mégis szinte mindenki beindíthatatlannak tart - legalábbis rövid távon. De mégis hogy lehetséges ez, ha már kormányzati szinten is feladatként tekintenek erre?

Ennek - véleményem szerint - sok összetevője van. Egyrészt nem biztos, hogy a kormány szerepe lenne a legfontosabb - legalábbis nem ez és nem így... Másrészt egyszerűen nem lehet stratégiát írni a vállalkozások 99%-ára. Gyakorlatilag ugyanis szinte minden magyar vállalkozás KKV-nak számít. Nonszensz.

A nullák

Ennek oka a nullákban van. Bizony a nullákban. Amik a különbséget adják a magyar és az EU értékrendszere között. Azzal ugye mindannyian tisztában vagyunk, hogy nincsenek egyetemes értékek. Ami itt X Ft, az ott Y EUR. Ez ilyen egyszerű és igaz mindenre. A munkaerőre, a termőföldre, a tőkére és minden eszközre és forrásra. Az érték ugyanis egy társadalmi egyezség (közmegegyezés) alapján dől el. És hogy minek mennyi lesz az értéke, abban olyan fura dolgok játszanak közre, mint az adott jószág (bármi) hasznossága, a fogyasztói kosár (viszonylagosság) és a bizalom. Igen, a társadalom bizalmi szintje. Erről még lesz szó.

Hogy miért fontos mindez? Mert fontos belátnunk és megértenünk, hogy az EU más léptékben gondolkozik. Ami pedig több szinten hat a témánkra, a KKV monolitra. Egyrészt az EU statisztikai rendszere alapján dolgoznak a bankok és maga a kormány is annak megfelelően írja nemzetgazdasági stratégiáit. És... ez magyarázza azt is, hogy sikerül - by defitnition - megvalósíthatatlan stratégiát írni a mindenkire.

De ez csak ez egyik szint, ahogy az elcsúszott értékek hatnak ránk. A másik - többi - szint megértéséhez a lábakra kell vetnünk egy pillantást...

A lábak

A kezdő vállalkozások támogatási és/vagy finanszírozási rendszere alapvetően a következő lábakon
(kellene) álljon:

• Az emberek - (született: a társadalom)
• A piac
• A bankok
• Az állam
• Az EU

Ez a fajta részletezés is önkényes és bizonyos szempontból mér félrevezető is, azonban annak szemléltetésére ez a módszer a legmegfelelőbb, hogy mi nincs és mi működik rosszul.

Erről írok a következő részben...