A virtuális identitás

A virtuális identitás

Az énmárka online minimuma, avagy online marketing érettségi szintek?

Bár én általában igyekszem nem túldimenzionálni az online marketinget, azért az biztos, hogy van egy minimum szint, ami bármilyen piaci bevezetéshez elengedhetetlen. Ez a minimum szint pedig nem is annyira alacsony és nem kevés idő- és energiaráfordítást igényel.

Ugyanakkor sohasem becsülöm le az online marketing eszközök és kommunikáció jelentőségét, hiszen rengeteg - nagyon jól mérhető - tényadat támasztja alá, hogy LEHET hasznos online marketing tevékenységet, eredményes kampányokat megvalósítani. Ennek ugyanakkor sok kritériuma van (pl: hogy mit közlünk, tudjuk, hogy kinek és milyen céllal, stb...), de erről is írtam  és írtam már korábban.

De az online felületek sem jelentenek mást, mint egy kommunikációs csatorna, ahol a lényeg, hogy

mit közlünk, vagyis az üzenet.

Az online jelenlét, vagy ahogy én nevezem a virtuális identitás tehát cégünk (vagy saját magunk) online arca. Ennek - véleményem szerint - több szintje van, és több szinten - időrendi sorrendben - valósul is meg.

0. szint: weboldal
1. szint:

• LinkedIn
• Facebook
• Facebook page
• Google+

2. szint:

• Instagram
• Pinterest
• Tumblr (tevékenység függő)

3. szint:

• Blog - amiről korábban már írtam.
• LinkedIn company page
• YouTube

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz. 
• A marketing stratégiáról általában pedig itt.

THE Beauty Pageant Concept

THE Beauty Pageant Concept

Az első szépségverseny, ami...

ami nagyon sok szempontból az első. Komolyan nem egyszerű felsorolni, hogy milyen szempontok szerint az első.

Hogy honnan indultunk és hogy született meg a döntés a folytatásra, arról már korábban írtam és írtam, de azért leírom még egyszer, nagyon röviden: gyakorlatilag hozta az élet, mint lehetőséget - egy gondolatkísérlet újfajta piaci bevezetésre - aztán sodródtunk sikerek és nehézségek közepette. Szerencsére siker több volt, mint kudarc.


A lényeg viszont, hogy teljesen máshogy csináltuk és csináljuk még mindig, mint korábban bárki más a piacon.

Hogy technikailag és operatív szempontból hogy csináljuk másképpen, arra most nem térnék ki (hosszasan írtam erről a fenti linkeken, aki érdekel, olvassa el), de stratégiai vagy még inkább üzleti koncepció szempontjából nem pusztán más, hanem sokkal komplexebb, mint bármi hasonló, ami meg nincsen is - ahogy Besenyő Pista bá' mondta.

A legfontosabb, hogy a bevételi oldalon több, kisebb lábon áll a koncepció. Ennek előnye a kiszámíthatóság, hiszen kisebb hirdetőket azért mindig lehet találni és az ellenőrzés, hiszen ha nem egy nagy szponzorunk van, hanem sok kis hirdetőnk, akkor a mi koncepciónk érvényesülhet, nem pedig a szponzoré, aki mindent visz (és fizet).

Csináltunk hát egy professzionálisan összeállított YouTube csatornát és felépítettünk egy egész évben zajló történetet, ahol bemutatjuk a lányok életét és fejlődését.

Ha bővebben is olvasnál a koncepcióról, látogasd meg a weboldalát!

Számunkra nagyon örömteli kihívás volt és izgalmas feladat, amely során bebizonyosodott, hogy a piaci bevezetés és üzletfejlesztés szempontjából majdnem mindegy, hogy milyen tevékenységről van szó, az elvégzendő feladatok nagyjából ugyanazok a szervezet és a presztízs felépítése során.

A siker? Nos, azt majd akkor tudjuk igazán megítélni, ha már látjuk a nemzetközi eredményeket.

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz. 
• A marketing stratégiáról általában pedig itt.

A blog, mint marketingeszköz

A blog, mint marketingeszköz

A blogunk (ha van... és reméljük, hogy van!) a virtuális identitásunk része. Mint ilyen, pedig fontos
eleme a piaci bevezetésnek, hiszen valahol saját magunk is egy eszköz vagyunk a folyamatban. Ez talán annyira nem meglepő, mint ahogy elsőre hangzik.

Próbált már valaki valamilyen terméket, szolgáltatást nem saját maga által bevezetni? Hacsak nem egy S&P 500-ashoz van szerencsém. Ez azért picit - szándékos - túlzás volt, de a lényeg, hogy a célközönségem mag vezeti be a termékeit, szolgáltatásait. Persze, egy-két S&P 500-as követővel sem lenne baj...

Ha pedig eszköz, akkor következik az alaptétel, hogy tervezni kell. Bizony, nem blogolunk a vakvilágba.

El kell döntenünk, hogy milyen típusú (zsánerű) blogot vezetünk és ahhoz illik is tartani magunkat. A legnagyobb szabadságunk a vélemény típusú blogoknál van. (Ez nem egy kőbevésett típust jelent, de az olvasóink - ha vannak - szeretik tudni, hogy mire számíthatnak.)

Ha terméket, szolgáltatást szeretnénk eladni a bloggal, akkor a posztok is hierarchiába kell, hogy rendeződjenek - legalább két szinten - ahol a közvetlen értékesítést segítő posztok (praktikusan 5-6) jelentik a fő tartalmat. Ezek általában közvetlenül a céloldalra (termék weboldalának landing page) mutatnak és igyekeznek is átvinni oda az olvasót.

Content marketing

A többi poszt pedig gyakorlatilag ezeket a fontos posztokat segíti. Releváns tartalmakat helyezünk el rajtuk, és a fontos posztokra mutató hyperlinket. Ez nem jelenti, hogy ezek a posztok keresőszavak halmazát jelentenék. Sőt, nagyon is színvonalas és hasznos szakmai anyagot kell tartalmazzanak.

De a keresőszavak fontos részét képezik a posztnak és általában a blognak is, hiszen eljuttatnak a fontos posztokhoz, ahonnan pedig értékesítünk. Hogy a keresőszavak miért képezi szerves részét a szakmai anyagnak mindenképpen, azt nem magyaráznám túl - de azért annyit segítek, hogy: by definition....

Ez gyakorlatilag a content marketing - egy része - működés közben.

Egyébként, ha már így rátértünk, ez egy vélemény típusú blog, amit én azért szeretek, mert segít kiírnom magamból (és összefoglalnom) a hét közben összegyűlt stresszt tudást, és az ügyfeleknek is segít belelátni a fejembe. Na meg nekem is segít megmagyarázni nekik, hogy mit gondolok valamiről. Ezt most magadra vetted, igaz? :)

De azért van benne némi értékesítő szándék is. Most már kitaláljátok, hogy hol? Ja, igen... sose féljetek elárulni technikátokat, praktikátokat, attól még a hatás nem marad el! ;)


Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz. 
• A marketing stratégiáról általában pedig itt.

Unicum case study

Unicum. Next?

Az Unicum egy méltán híres és viszonylag sok országban ismert - azért nem olyan sok - magyar brand.

Mivel nem túl sok ilyen, hasonlóan beágyazott és hosszú idők alatt felépített márkával, termékkel "rendelkezünk" mi, magyarok, így az Unicumot kicsit mindenki magáénak érzi - nagyon helyesen. Én magam is - bár én speciel nem vagyok rajongó, ami a saját fogyasztást illeti -, amikor csak lehetőségem adódik, a brand nagykövete igyekszem lenni külföldön. Ez egy jószolgálati nagyköveti pozíció, hiszen senki sem kért fel erre, és nem is fizet érte. Ami még motivál, az a nemzeti büszkeség, vagy mi. Nem magyarárom...

Ennek ellenére, vagy éppen ezért teszem fel sokszor a kérdést, hogy mi történik Unicuméknál... Ahogy látom, igyekszenek a fiatalítással, vagyis a fiatalabb vásárlói réteg elérésével. Nos, nincsenek belső információim és nem is igyekszem úgy tenni, mintha lennének, de szerintem ez nem olyan sikeres, amilyennek szeretnék. Én már régóta elmélkedem ezen és úgy gondolom, tartogat annyi tanulságot, vagy vet fel annyi kérdést piaci bevezetéssel kapcsolatban a történet, hogy a magunk számára hasznosítani tudjuk.

 

Miért nem működik?

Szóval... Adott egy Unicum NEXT nevű termék, amely - ahogy nekem átjött - az Unicum tapasztalatait, ismertségét igyekszik lefordítani a fiatalok nyelvére. Vagyis fogalmazzunk úgy, hogy a jól bejáratott terméket, az ízek felturbózásával próbáltak a fiatalok számára is trendy-vé tenni.

Ezt a feltevést támasztja alá a Zwack weboldalán talált termékmagyarázat.

Az Unicum Next abban különbözik „testvérétől”, hogy más kompozícióban adjuk hozzá a hagyományos gyógynövényeket. A kesernyés elemek háttérbe szorulnak, a citrusos ízek pedig előtérbe kerülnek. Így alkotjuk meg ezt a hagyományos, mégis újszerű félkeserű likőrt.

Mi a hiba ezzel? Ha van benne hiba, akkor szerintem az, hogy feltételezi, hogy az Unicum menő. Hiszen a menőségét akarja átültetni a fiatalokra egy kisebb(?) módosítást meglovagolva. Csakhogy az Unicum nem menő. A fiatalok körében biztos nem.

Most komolyan, melyikünket tudtak volna megfogni azzal tizenéves korunkban, hogy idd azt, amit a szüleid, nagyszüleid...?!

Márpedig, ha ez a logika helyes, akkor az Unicum fiatalul nem egyenlő menő! Így viszont mi marad az Unicumból? Egy átlagfogyasztónak maximum az íze. Ami pedig, legyünk őszinték szar nem túl finom. Ha itt kellene egyenleget vonnunk, nem állnánk fényesen egy piaci bevezetés előtt. Azt mondanám: "Srácok, ne csináljuk! Komolyan gyártani fogunk egy terméket, ami egy kis vegyészkedés után egy picit jobb lesz, mint szar a régi, és azt várjuk a gyerekektől, hogy igyák, mert egy olyan régi magyar termékből készült, amit az apjuk és nagyapjuk is ivott? Csak ez finomabb lett. Egy picit?"

Miért ne? A pálinkánál működött...

Nem. A pálinkánál nem működött. Vagyis nem ez működött, nem ezért működött. A pálinkára szükség volt, mint magyar ital - ami lássuk be, nem sok van - ami nem feltétlenül kötődik egy brandhez és bárki csinálhat magának. Ezáltal kötődés érhető el és egy kollektív minőségjavulás és igényszint emelkedés is egyben. A pálinka tehát valóban a miénk. Nem egy családé, úgy értem, hiszen a pálinkát senki sem birtokolja, ellentétben az Unicummal, aminek a receptje is titkos - de még milyen...! És funkciójában is teljesen más, nyilván.

A pálinka - vagy egy hasonló ital - sikere tehát elkerülhetetlen volt, csak újra kellett alkotni szabályozói és minőségi szempontból. És... kellett némi profi marketing is, természetesen.

Én, legalábbis - és erre tanúim vannak - jóval a nagy pálinka boom előtt megéreztem ennek szükségszerűségét. Az Unicum esetében ez nyilván nem adott. Nem minden áron. Semmiképpen nem célszerű a fentiekben bízni, sőt célszerű lenne a folyamatot megfordítani, vagyis a fiatalok számára az öreg brand-től majdnem hogy teljesen függetlenül felépíteni egy fiatalos brandet. Ehhez pedig a cég valódi értékeit és erősségeit lehetne felhasználni: az infrastruktúrát, és a változatosan rendelkezésre álló forrásokat, egy indirekt összekapcsolással. Majd pedig a kellő brand equity (és presztízs) elérése után az új brand hátán bevinni az Unicumot is a fiatalok elé.

Ebből a szempontból az Unicum Szilva sokkal átgondoltabban van felépítve - amennyit láttam a megjelenéséből - és a koncepció is emberközelibb. A rendezvényeken való megjelenésük is sokkal eladhatóbb és kreatívabb. Ami pedig szintén nagyon fontos, van egy sztori - lássuk a honlap szövegét:

Akárcsak az Unicum, az Unicum Szilva is titkos eljárással készül, ám rokonságuk másért is egyértelmű: Az Unicum Szilva egy unicum, amit aszalt szilván pihentettünk, majd tölgyfa hordóban érleltünk, így érjük el, hogy könnyed, harmonikus és gyümölcsös zamata legyen.

Nekem persze még ez is sok. Miért nem csak Valamilyen frappáns Szilva? Unicum alapokon, persze...

De a poszt második fele inkább csak az én okoskodásom, hagyjuk figyelmen kívül a poszt valódi célja érdekében: a feltételezés és a belső vakság problematikájára szerettem volna felhívni a figyelmet. A fogyasztónk/célcsoportunk ugyanis fájdalom, de nem mindig ért egyet velünk! Sőt, sokszor fogalma sincs, hogy mit gondolunk és teljesen elbeszélünk egymás mellett. Olyan esetekben nem ez nem baj, ha - másért ugyan, mint gondoljuk, de mégis - szereti szolgáltatásunkat, termékünket. Azonban nyilván ez a ritkább.

Viszont mindenképpen azt is jelenti, hogy a stratégiaalkotás folyamatánál már a POD és az üzenet meghatározásánál elvesztünk. Ilyenkor: újratervezés!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzések közül ajánljuk figyelmedbe:

• Külpiacra lépés, nemzetközi piaci bevezetés
• KKV Marketing

Marketing stratégia

A marketing stratégia

A stratégia azt mondja meg, hogyan érjük el közép és hosszabb távú céljainkat. Illetve pontosabb, ha
úgy fogalmazunk, hogy azt jegyezzük le benne, hogy milyen módon szeretnénk elérni céljainkat. Nincs ez másképp a marketing stratégiával sem. Elvégre a marketing stratégia az üzleti stratégia és az üzleti terv része is egyben. Ilyen szempontból elég nehéz dolgunk van, amikor egy független marketing stratégiát kell elkészítenünk.

Piaci bevezetés, vagyis helyben vagyunk

A legnehezebb persze nem ez. Sokkal inkább, hogy általában nem látjuk, hogy mennyire szükségünk van ilyesmire. Ha már eljutott idáig az ügyfél, akkor a félreértések, amivel meg kell küzdenem:

1. Írjam meg, és jelezzem, ha kész van - ez egy interaktív folyamat, amelyhez rengeteg információ és konzultációra van szükség
2. Gyorsan megírom magamtól - bizonyos részeknél inkább csak felügyelem és segítem a folyamatot, de viszonylag nagy mennyiségű, önállóan előállított inputra lesz szükségem.

Ez bizony nem a megfelelő attitűdöt mutatja! Akkor vegyük át még egyszer a stratégia egy a célok megvalósításához készített térkép, amely a rendelkezésre álló forrásokat, sajátosságokat és korlátokat is figyelembe veszi. Dereng már?

Csak azt tudjuk figyelembe venni, amit ismerünk (konzultáció), és csak olyan célok eléréséhez tudunk térképet rajzolni, amikről tudunk. Meg kell tehát értenünk a vállalkozást, a céljait, a vágyait és a hozzá meglévő eszközöket. Ez sokszor nem is olyan egyszerű. És nem is azért, mert ilyenről nem szívesen beszélünk - bár ez sem könnyíti meg a haladást.

Elég nehéz általános szabályokat felállítani, mivel mindennek a cég profiljához kell igazodnia és a folyamatok bonyolultságát is rengeteg tényező befolyásolja.

A stratégiaalkotás lépései:

1. Az aktuális piaci helyzet meghatározása, a cégprofil és a célok részletes megismerése.
2. POD meghatározás - mitől vagyunk mások? Lehetőleg többek, jobbak...
3. Marketing üzenet kidolgozása. Ha már tudjuk, hogy mitől vagyunk jobbak, akkor ezt egy fogyasztható üzenetté kell fejleszteni, vagy adott esetben butítani (ez gyakoribb egyébként).
4. Kommunikációs csatornák megválasztása. A meglévő üzenet közlésmódjának meghatározása.
5. Értékesítési csatornák. Ez az egyik legfontosabb pontnak tűnik. Valóban nem mellékes, sőt... azonban általában ezzel van a legkevesebb dolgunk.
6. Egyéb partneri együttműködési lehetőségek felkutatása. Ez egy olyan pont, ahol nagyon szabadjára engedhetjük fantáziánkat.

Gyakorlatilag minden fenti pont kritikus a legjobb stratégia megválasztásához és mindegyik rengeteg hibalehetőséget rejt. Ilyenek például:

• A legelején nem árt a fogalmakat tisztázni, mert ha ügyfél és a stratégia kidolgozója nem beszél egy nyelvet, rengeteg félreértés lehet belőle. És itt nem elsősorban szakmai fogalmakra gondolok, hanem olyan banálisnak tűnő dolgokra, mint például, hogy amikor azt mondjuk, valamivel elégedettek lennénk, akkor az pontosan mit jelent. A jelen körülmények között el tudnánk fogadni, vagy ha egy éven belül idő, energia és pénz befektetésével érjük el, akkor annak is örülni tudna.
• A célok. Az évek alatt rájöttem, hogy az egyik legrázósabb téma. Sokszor a cégen belüli konfliktusok nagy részéért is felelősek. Családi vállalkozásokban szinte tuti befutó, de egy átlagos cégnél is nagy az esély a fő konfliktusforrás cím elnyerésére. pl:  Aki egy sikeres rendezvényt szeretne, az hírnevet, nagy media érdeklődést szeretne vagy pénzt akar keresni? Esetleg a rendezvény hosszabb távú megvalósulását szeretné garantálni? Aki egy üzletet szeretne, az egy bérleményt szeretne kigazdálkodni vagy egy saját üzletet akar az Andrássy úton? Aki jelen akar lenni termékével n számú piacon, az pontosan mit vár? Azt szeretné, hogy az adott ország FMCG polcain viszont láthassa a terméket vagy bevételszintet vár el? Netán X db vásárlást remél csak? STB...
• POD (point of differentiation), vagyis mitől vagyunk mások - remélhetőleg jobbak. A legrosszabb, ha semmitől. Akkor meg kell találni, hogy mitől legyünk mások, vagy legalább hogy mit tudunk kommunikálni, vagyis másnak látszani. Egy fokkal (talán) jobb, ha mások vagyunk, de nem tudjuk. Vagy gondolunk valamire, de nem az a jó. Vagy tényleg fogalmunk sincs, hogy egyáltalán ez miről kellene, hogy szóljon. Mindenképpen megoldandó - és nem is olyan kis - feladat.
• Ezt a különbözőséget eladható nyelvre kellene fordítani: szlogen, marketing üzenet, hozzá kapcsolódó kreatív és egyéb elemek megalkotása vagy ahhoz igazítása. Persze néha nem ennyire direkt üzenetekről van szó. Sokszor előfordul, hogy ezek már mind adottak. Lehet szó a brand által sugallt üzenet finomhangolásáról, újrapozicionálásáról is.
• A kommunikációs csatorna. Ezt KIZÁRÓLAG az üzenet ELFOGADÁSA UTÁN érdemes elővenni. Mostanában mindenki az online felületekben bízik. Nem is alaptalanul. De csak akkor ér valamit bármilyen közlési mód - ugyanis az online is csak egy közlési mód - ha van mit mondanunk, és amit mondunk, az hasznos - legalább magunknak, jobb esetben másoknak is.
• Értékesítési csatornákkal nem mondom, hogy nincs dolgunk, de feltételezve, hogy az ügyfél ismeri a saját piacát, nekünk már inkább csak hangolni kell a célokon és eszközökön. Ha nem ismeri, akkor úgyis mindegy.
• Az egyéb partneri együttműködések így kicsit ködösnek tűnhet. Nem véletlenül, hiszen ebbe gyakorlatilag bármi belefér és rengeteg lehetőséget rejt, ha elég kreatívak vagyunk és tudunk mások fejével gondolkodni.

A stratégia megalkotása ennél nyilván sokkal többről szól, de igyekeztem egy kis betekintést adni a saját munkámba - elég konkrétan is. Más szóval ez egy rövid útmutatás a könnyebb értelmezéshez. Amennyiben bővebb infóra lenne szükségetek, állunk elébe itt.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz. 
• Egy különleges rendezvényünkről is írtunk

KKV marketing

KKV marketing - van ilyen?

Ez most megint egy olyan poszt, ami egy nagyon régóta magamban érlelt témát igyekszik feldolgozni. És abban is hasonlít minden általam írt poszthoz, hogy kicsit szól mindenről, mint a Sky Atlas, bár remélem, hogy az én posztom azért picit könnyebben feldolgozható. De végül is, nekem mindenképpen segít...

Hogy miért van akkor ott az a kérdés? Nos, szerintem egyértelmű. A KKV-k számára követendő marketing stratégia - számomra - egyszerű, így nyilván létezik. Azonban a KKV marketing, mint fogalom eléggé kétséges. Tegyük most félre, azaz inkább ne tegyük félre, hogy mi az a KKV? A kis- és középvállalkozásba statisztikailag és fogalmilag beletartozik minden mikro-, kis- és középvállalkozás. Ezek száma Magyarország esetében az összes vállalkozás számára vetítve valahol 96 és 97% között (!) mozog.

Hallottunk már olyan stratégiát, ami praktikusan mindenki számára íródott? Nem véletlenül. Ez nem feltétlenül jelenti, hogy nem kell megkülönböztetett figyelmet szentelni ennek a "szegmensnek" marketing szempontból is. A szegmens azért került idézőjelbe, mivel - darabszámát tekintve - közel mindenki nem jelenthet egy szegmenst. (Lásd: A nemzet nem lehet kisebbségben! Bocs...).

Makrogazdasági szempontból ugyanakkor viszont valóban "csak" egy szektor: a legnagyobb foglalkoztató, jelentős adófizető, de termelékenység és az előállított termék, főleg export szempontból sokkal kevésbé jelentős.

KKV. Szektor?

A fentiekből gyorsan vonjunk le egy konklúziót: a KKV szektor egy nagy számából adódóan (is) nemzetgazdaságilag jelentős, de nagyon heterogén szektor, amely mind tőke, mind felhalmozott tudás, mind a rendelkezésre álló technológia tekintetében elmarad a nagyvállalatok és a TNC-k (multik) által képviselt szinttől. És ezek figyelembe vételével már sokkal érthetőbb, hogy miért nincs olyan, hogy KKV marketing. És az is, hogy miért van mégis nagyon nagy szükség, hogy ezzel a szektorral hiteles szakemberek foglalkozzanak.

Az, hogy egy magyar kis - pláne családi - vállalkozás különbözik egy multitól, az mindenkinek egyértelmű. De hogy miben is konkrétan, azon már jobban el lehetne időzni. Az egyszerűbb értelmezhetőség - és a józan logika - érdekében engedjük el a középvállalkozásokat, amelyeknek amúgy sincs sok keresnivalójuk a mikro- és kisvállalkozások mellett.

A legnagyobb különbség, illetve a különbözőség gyökere a strukturális (és létszámbeli) különbség, amelyből eredeztethető a felfogásbeli (és a rendelkezésre álló tudásmennyiségi) különbség. Míg egy nagyvállalat egy bonyolult, komplex (és így lassabb) szerkezet, lény, addig a kisvállalat egy egymotoros szerkezetecske, ahol az egyetlen hajtómű maga az alapító. Neki kell csinálnia (de legalábbis felelnie) mindenért. Amennyit ő tud, többé-kevésbé annyit tud a vállalkozás. Ezzel szemben egy nagy cégben munka- és felelősségmegosztás van, amely által jó esetben a rendelkezésre álló tudásmennyiség összeadódik, sőt szinergia lép(het) fel. Persze, ez nem mindig van így, de azért többé-kevésbé működik. A multik fő előnye - elméleti szempontból - tehát a specializáció. A feladatok részekre osztása és specializációja. Ezért van az, hogy egy kisvállalkozó a klasszikus marketing kurzusokon hatékonyabb nem nagyon lesz. A klasszikus marketing könyveket és kurzusokat multis marketingesek írták multis marketingeseknek. Kotler könyve által úgy juthat egy kisvállalkozó magasabbra, ha rááll...

Egy kisvállalkozásban nincs K+F! Kövezzenek meg, de én kimerem jelenteni. Nyilván eltekintünk azoktól az esetektől, ahol egy kutató(csoport) alapít egy vállalkozást. Bár utána ők sem nagyon kutatnak... Nyilván nincs Sales & Marketing részleg (sem külön, sem egyben). De valahogy mégis eredményt kellene elérni.

Specializáció

A válasz itt is specializáció. Hogy lehet-e jobban specializálni, mint egy multi? A válasz igen, sőt. Viszonylag könnyen. A multi részlegeket, alkalmazottakat és feladatokat vagy részfeladatokat specializál. Nekünk a vállalkozást kell specializálni. Vagyis máshogy specializálunk. A vállalkozás minden erőforrását arra a készségre fordítjuk.

Egyediség - hol itt az újság?

Nos, ha így nézzük, ez valóban nem új. Azonban mégis érdemes ilyen szempontból átgondolni a tevékenységünket, mivel mára minden szolgáltatással többen foglalkoznak, akár kisebb területen belül is. Ha pedig nem tudunk újat, mást, többet vagy jobbat kínálni, akkor alulmaradunk a versenyben.

De hogyan specializálunk?

Ez a nagy kérdés. Ehhez már a vállalkozás beható ismerete szükséges. Általánosságban azonban elmondható, hogy először a vállalkozás tevékenységének specializációja a cél, később pedig a részfeladatoknak kell egyre szofisztikáltabbá válni. A második lépéshez, vagyis a feladatok ésszerű felosztásához pedig külső tudást lesz szükséges valamilyen módon bevonni. Hangsúlyozom, ez a második lépés. Nem kell egyből bevonni bármilyen szakértelmet, esetünkben marketing szakembert. Arra a szintre el kell jutnia a vállalkozásnak. Akkor viszont kell!

A funneling, a hungry crowd, a Flow, az MLM, 5 sec favor, a LEAN csak néhány az olyan az utóbbi időben divatos marketing fogalmak közül, amelyek gyökeresen megváltoztatták felfogásunkat a területen. Ezt a listát tetszőlegesen lehetne bővíteni olyan hasonló fogalmakkal, amik valamelyik határtudományból szivárogtatták át hatásukat és adnak leckét egy termék piaci bevezetési lehetőségeiből. Ezekkel nehéz szakmabeliként is lépést tartani. Ehhez elhivatottság kell és komoly érdeklődés. Ez nyilván nem elvárható egy vállalkozótól, aki a saját vállalkozását igyekszik lábra állítani.

És hogy mennyire van ezekre szükség?

Ezen is lehet polemizálni. Sok szempontból az új fogalmak régi tudásanyag újracsomagolása. Ez a cinikus hozzáállás. Ha nyitottabban állunk hozzá, akkor régi tudás újraértelmezése és finomítása, ami hatékonyságjavulást eredményez. Ha pedig a multi vs kisvállalkozás viszonylaton nézzük: a multik ezekkel tisztában vannak. Arról nem is beszélve, hogy minden ügyfelemtől az első perctől a POD (point of differentiation) követelem, amire alapozva tudjuk megtalálni a megfelelő üzenetet, amihez fel tudjuk állítani a stratégiát.

A munkamegosztás viszonylatában sokat elmond, hogy ez a világgazdaság alapja. Ami pedig, minden ellenkező híresztelés ellenére, köszöni szépen, működik.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzések közül ajánljuk figyelmedbe:

• Külpiacra lépés, nemzetközi piaci bevezetés
• Vállalkozó vagy menedzser vagy?
• A saját termék értékesítésének nehézségeiről pedig...