Ziccer-probléma

Nem tudja berúgni!

Valahol olvastam egyszer (valójában pontosan tudom, hol és mikor, de ez így drámaibb), hogy bizonyos

managerek azért "buknak el", vagy inkább azért nem lesznek igazán sikeresek, mert nem akarják igazán a profitot. Abban a bizonyos könyvben a "főhős", aki eljátssza a tanulót, hogy mi - az olvasók - együtt tanulhassuk meg vele a leckét, ezen nagyon megütközik.
Én ugyan még elég fiatal voltam, egyáltalán nem lepődtem meg a dolgon. Átéreztem. Bizony, vannak akik nem a pénzért csinálják, egyáltalán nem. Ez nem azt jelenti, hogy aki akarja a profitot, azt csak a pénz érdekli...

Néhány év tanácsadói tapasztalattal a hátam mögött úgy fogalmaznám meg a dolgot, hogy bizonyos típusú emberek hajlamosak beleszerelmesedni a folyamatba, amit maguk építettek ki, eredetileg azért, hogy pénzt keressenek vele.

Én magam is ilyen típusú ember vagyok, ezt már be kellett látnom. Ezen folyamatosan dolgoznom, dolgoznunk kell. Jó, ha az ember tisztában van a képességeivel. Úgy az erényeivel, mint a korlátaival, hibáival. Tisztában lenni kizárólag azonban nem elegendő. Dolgozni kell rajta. Én megtettem. Ezért (is) álltam be értékesítőnek. Működik, emberek. Már korábban is javasoltam mindenkinek ezt a jellemformáló élményt.

Az ugyanis egy vállalkozás szempontjából fontos dolog, hogy a cégvezető mennyire képes arra fókuszálni, ami gyakorlatilag a feladata. Vagyis, hogy pénzt termeljen. Ez a gondolatmenet úgy folytatódik, hogy a hálátlan sales process-t már nem akarjuk megcsinálni. Ismerős? Kész van egy üzleti terv, de nem merünk belevágni? Vagy forrást szerezni (pénzt kérni) rá, annak ellenére, hogy biztosak vagyunk benne, hogy működne? Vagy egy rendezvény koncepció, üzleti terv, stáb minden megvan, de szponzort keresni, a telefont felemelni már nem megy. Vagy van egy jó termék, amiben hiszünk is, de inkább mégsem kezdjük el árulni?

Ez egyébként nagyon is emberi dolog - erről már többször írtam -, mivel amikor az üzleti életre gondolunk, izgalmakra, tárgyalásokra, kreatív megoldásokra gondolunk. Azonban ez egy üzlet vagy vállalkozás kezdeti fázisában van csak így. Nagyjából így lehet részekre bontani az üzleti folyamatot:

1. Előkészítési szakasz
2. Sales
3. Profit

Az előkészítési szakasz mindenképpen van. Ekkor elengedhetjük kreativitásunkat, persze a pénzügyi realitásokon belül (ez megint csak megérne egy misét). Tervezgethetünk és úgy általában ez egy nagyon izgalmas és küzdelmes szakasz. A tervekből persze ki tudja mi lesz. Ha a munkánk megfelelő volt, megvolt az elszántság és kitartás, szorgalom, na meg a kis plusz... Akkor megalapoztuk a sikert. Ez a szakasz tehát hosszú, bonyolult és fáradságos, mégis ezzel szokott a legkevesebb baj lenni. (Már eseteinkben.)

A siker eléréséhez azonban túl kell jutnunk valamilyen értékesítési folyamaton. Vagy az ötletet kell eladnunk, vagy a szolgáltatást, vagy a terméket magát. Ez egy sokkal rövidebb szakasza a folyamatnak. Lényegesen egyszerűbb is, mégis itt buknak el a legtöbben. Az emberi természet egyszerűen ilyen. Nem szeretünk kérni, és nem bírjuk a visszautasítást... Ez a szakasz tehát rövid, egyszerű, de kellemetlen.

Óh profit, a siker maga vagy!

Igen, a profit. Mégis a második szakaszt sikeresen abszolválók nagy része éppen itt adja fel... Hogy miért, mert ez a rész eleinte ad csak kielégülést: jön a pénz! Bár ezért dolgoztunk, amikor elérjük, rájövünk hogy unalmas, nincs már kihívás. Sőt, mi több, némelyeknek bűntudata is lesz a "könnyen jött" pénz miatt. Persze, akkor már valóban könnyen jön, de addig ezért ment a robot.

Meglepően sok  minden késztet, csábít tehát minket arra, hogy tervünket, ötletünket dédelgessük csak tovább álomországunkban, ahol biztonságban van minden megmérettetés elől. Ott minden simán működik, persze.  De hát itt válik el, hogy ki a legény a gáton. Ki mer harcolni és kockázatot vállalni azért, hogy az álmát valóra merje váltani. Ahogy Csernus doktor fogalmaz: "Minden nap meg kell küzdenünk az önbizalmunkért, máshogy nem megy."

Szóval:

1. Jelöljünk ki egy ambiciózus célt - ez az álmunk!
2. Merjük kitenni a valóság és önmagunk próbájának!
3. Ne tévesszük szem elől a célt!
4. Érjük el! Szerezzük meg, vállalva a nehézségeket is! Vagyis: Rúgjuk be azt a ziccert!

Nos, ehhez kell az a bizonyos kis kétségbeesés...

Ha tetszett a bejegyzés, kövess, és segítsd munkánkat, nyomj egy like-ot és/vagy oszd meg! Köszönjük!

Korábbi bejegyzéseink közül ajánljuk figyelmedbe:

• Hogy a kisvállalkozások számára készítendő stratégia miben kell(ene), hogy eltérjen a nagyobbaktól, itt fejtegetem.
• A nemzetközi piaci bevezetés sajátosságairól pedig itt olvashatsz. 
• Egy különleges rendezvényünkről is írtunk