Tokenkibocsátás
a nyilvánvaló és elképesztően nagy hype mellett az ICOk három szempontból is izgalmasak, ami magyarázza is egyben létüket.
ICO =/= IPO
Az Initial Coin Offering nagyon nem hasonlít az Initial Public Offeringre, vagyis a részvénykibocsátásra, de ha azonosítani kell a legfontosabb különbséget, akkor az az, hogy a részvény egy tulajdonjogot testesít meg adott vállalkozásban, míg a token esetében nincs tulajdonjog. és semmi, ami azzal járna. A token egy információt tartalmazó, digitális alias, aminek értéke van (lehet), és a pénz funkcióinak némelyikével bír(hat).
Tőkebevonás
Egy rugalmas, olcsó és gyors tőkebevonási megoldás, ami gyorsan a VC alternatívájává tudott válni. Ebben nyilván nagy szerepe volt annak, hogy a kockázati befektetők nem tudtak maradéktalanul eleget tenni a feladatuknak. Ez nem feltétlenül az európai befektetők hibája. Vagyis csak részben. A döntési mechanizmusuk áteresztőképessége és a tőkéjük is véges, míg az igény nagyobb volt, és a hatékony innovációhoz valószínűleg nagyobb kockázattűrésre lett volna szükség. Akármilyen hatékonyan végezték is (üzletileg és gyorsaság szempontból) munkájukat egyesek, a makró szintű sikerhez ez nem volt elegendő. Mármint globális összehasonlításban, mivel az innováció sikerességét jellemzően csak úgy tudjuk mérni.Befektetés
A tokenbe való befektetés azt jelenti, hogy a befektető anélkül fektet be egy technológiába, vagy termékbe, hogy abban tulajdonrészt kapna. Az ideológia, hogy a token leképezi a technológia (termék, cég, stb...) teljesítményét, vagyis a jól teljesítő technológia tokenjei is jól teljesítenek.
Ilyen módon, tulajdonképpen spekulánsként viselkedve, a tőzsdére bevezetett token árfolyamának emelkedésében bízik, míg a token gyakorlatilag egy derivatíva. Derivatív piacok mindenkinek? Igen, lényegében a derivatív és micro cap piacok demokratizálódása is de facto megtörtént, ahova pedig egyébként csak high net worth individual (ún. gazdagok) statusban lehetett befektetni a nagy kockázat miatt. A nagy kockázat továbbra is adott, de legalábbis menedzselhetővé szelídülve ebben a kontextusban, mivel már jellemzően 0,1 ETH (30-160 USD) befektetésével extra nagy hasznot van esélyünk elkönyvelni.
Az extra nagy haszon alatt valóban extra nagyot értünk, ennek megértéséhez az eddigi ICO történet legnagyobb értéknövekedését vegyük alapul. Az NXT a kibocsátáskori árfolyamához képest egy adott időpillanatban 36 ezerszeres növekedést ért el. Ha feltételezzük is, hogy 99 befektetésünket elveszítjük...
KKV finanszírozás
Az ún. lisszaboni célok arról szóltak, hogy Európa legyen a legversenyképesebb ismét(?) a világon 2010-re. A lisszaboni csúcs 2000-ben konkrétan így fogalmaz
„az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által.”[Spoiler alert] Nem így lett... Jött a válság. Begyűrűzött. Az óceán mindkét partján elolvasztotta a banki mérlegfőösszegek jelentős részét. Ez persze Európának fájt jóban. Azért, mert USA (1) jellemzően tőzsdei finanszírozású, (2) erős VC kultúra jellemzi, lényegesen magasabb kockázatvállalási kedvvel, és mintegy ráadásképpen a (3) QE sorozat révén időközben vissza is tudták hízni azt az amerikai bankok.
Az innováció így de facto eltűnt Európából, amit a legmagasabb szinten is érzékeltek, és történtek is bőven lépések ebbe az irányba, de nem igazán vezettek eredményre. Ebben a helyzetben robbantak be az ICOk, amelyek révén 2017 végéig mintegy 8 Mrd USD érkezett a - jellemzően európai - KKV-k (egyelőre nem bank)számlájára.
>> Blockchain stratégia 2 <<
#blockchainstrategia
_____________________________________________________________
Kapcsolódó bejegyzések:
- Blockchain stratégia 5 - ICO Marketing
- Blockchain stratégia 3 - KKV finanszírozás tokenkibocsátással
- Blockchain stratégia 1 - Blockchaineum, egy új üzlet építése
- Új területeken - business as usual
- Marketing stratégia
