Nincsenek angyalok - továbbra se
Ott tartottunk tehát, hogy a kezdő vállalkozók finanszírozása mely lábakon áll.
Az emberek alatt a klasszikus (sic!) értelmezést értem: a társadalmat. Így értem alatta egyrészt a
családot, mint az angel investment klasszikus alfája. Ez többé-kevésbé működik is. Amelyik családnak van (lásd még: családi összefogás - ebből még hashtag lesz), az ad az érdemesnek vélt vállalkozó szellemű bárányának. Az érdemesnek véltről többnyire kiderül, hogy mégsem az, az ötlete pedig vagy úgy, ahogy van volt sz.r, vagy csak kellett volna még fejleszteni rajta. A pénz viszont elfogyott. Kezdődik a vakaródzás. Honnan lesz pénz? Ilyenkor vagy feladja bárányunk, vagy belátja, hogy mégsem rendelkezik egyedül a falu szürkeállományával és megfogadja a tanácsot.
Ez a klasszikus angel investori szint, ami a családi finanszírozás és a piaci alapú finanszírozás között lehet motivációs és kockázati szempontból. Az angel investor ugyanis egy kisebb összeg befektetésével vállal nagy kockázatot egy számára szimpatikus cél vagy ötlet megvalósulása érdekében. Hmmm... Vagyis vállalna, ha lenne ilyen. Ez Magyarországon 3-5 (max 10) millió Ft körüli szint. Lenne. Az óceán túloldalán ezzel szemben 2-300 ezer EUR még belefér egy angel investor számára.
A piac a következő szint. Ez az elnevezés mint említettem, félrevezető, mivel praktikusan ide tartozna az angel és a bank is. Az önkényes elnevezés célja azonban éppen a motivációk megkülönböztetése volt, valamint elválasztani a banki finanszírozást - sajátos jellege miatt.
A piac tehát jelen esetben a VC, vagyis Venture Capitalist - kockázati tőke befektetőket jelenti. Az ő motivációjuk kizárólag piaci. A befektetőiknek akarnak hasznot termelni a lehető legkisebb kockázatvállalás mellett. Nos, erről még mondhatnánk is, hogy működik, ha eltekintenénk attól, hogy többnyire nem saját pénzt kezelnek, hanem EU pénzeket, ami egy újabb zavart mutat a rendszerben.
Ugyanakkor a kockázati tőke kockázatkerülése sem jó jel. De mondjuk - gondolatkísérletünk kedvéért -, hogy ez működik nálunk is. A befektetési szint 30 (inkább 50) milliónál indul, amiért cserébe komoly garanciákat kérnek és komoly feltételrendszernek kell megfelelni. Ennek egy kezdő vállalkozás általában nem tud megfelelni.
A banki tőkéhez hozzájutni jelenleg... nem egyszerű, hogy plasztikusan fogalmazzunk. És... bár még mindig a legolcsóbb finanszírozási forma, jelenleg nem is túl népszerű.
KKV/startup/kezdő vállalkozás oldalról azonban a követelményrendszer mindent megold. Egyszerűen nem kell aggódni olyan fogalmak miatt, mint THM és árfolyamrés. A két lezárt pénzügyi mérleg és a min. 20 millió Ft éves bevétel már olyan magasra teszi a lécet, amelyet a legtöbb KKV nem tud megugrani, egy startup pedig by definition nem tud megugrani...
Az állam hangzatos stratégiákat alkot és inkubátorházakat gründol. Ne értse félre senki, nem a szándékot vitatom. Az eredményesség hiányzik. A stratégiák adminisztratív tételeken eleve elcsúsznak, míg az inkubátorházak a személytelenség és egyéb okok miatt nem lehetnek sikeresek. Az állami pénzosztás hatékonysága semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint máshol. Az eredmény? Az nincs.
Az utolsó, de legfontosabb - jelenlegi - szereplő az EU. Vagyis az Európai Unió, aki tudjuk, hogy mi vagyunk. Itt most kellene hagyni egy kis hatásszünetet.
Az EU pénzek, igen a vissza nem térítendő támogatásokjól működnek. Csak nehéz őket megkapni. Az megvan, hogy a Nemzeti Cégtár oldalán pozitív minősítést jelent, ha kapott egy cég EU támogatást? Meg tudta kapni! Ez mennyire abszurd??? Sokat elmond viszont.
De ez még semmi: az EU támogatás makró szinten piac és versenytorzító, így kontraproduktív. Csak az kapja meg, akinek nem lenne rá szüksége. Ez a saját, nem reprezentatív statisztikám, ahogy az is. hogy modernizálni fog belőle. Értsd: leépít. Racionalizál. Kirúg valakit. De ez most mindegy.
Most, hogy végigvezettem a kedves olvasót ezen a kedves folyamaton (Roxette: Joyride), hogy is állunk, mi kezdő vállalkozók?
Így. Nem kaptunk pénzt.
A rendszerből hiányzik a BIZALOM. Senki nem érti - illetve nem akarja - érteni, hogy mit jelentenek alapfogalmak. Bár mindenki Prezi akar lenni - esetleg Ustream, vagy LogMeIn -, vagy beléjük fektetni, de egy startup általában sajnos nem ilyen. Sőt, egy startup nem is feltétlenül tech vállalkozás. Nem kell mindenkinek applikációt fejlesztenie, vagy internetes trendy startupnak lennie. Attól még lehet startup: egy kezdő vállalkozás. Bizony, Ámerikában egy 5 millió USD market cap vállalatnál még beszélhetünk startupról, de ha erre alapozva itthon is mérleget és lezárt éveket, meg forgalmat várunk, akkor sok-sok ötlet és reményteljes vállalkozás és vállalkozó marad finanszírozás nélkül. Nem lesz belőle üzlet.
Félreértés ne essék, nem is kell minden ötletből céget csinálni és nem is dolga egy banknak, vagy VC-nek, hogy egy nem kellően megalapozott ötletbe fektessen. De akkor kinek a dolga? Ez a gond, hogy itthon ilyen nincs.
Legközelebb talán előállok néhány javaslattal is.... ;)
Ott tartottunk tehát, hogy a kezdő vállalkozók finanszírozása mely lábakon áll.
- Az emberek
- A piac
- A bankok
- Az állam
- Az EU
A nincsek
Az emberek alatt a klasszikus (sic!) értelmezést értem: a társadalmat. Így értem alatta egyrészt a családot, mint az angel investment klasszikus alfája. Ez többé-kevésbé működik is. Amelyik családnak van (lásd még: családi összefogás - ebből még hashtag lesz), az ad az érdemesnek vélt vállalkozó szellemű bárányának. Az érdemesnek véltről többnyire kiderül, hogy mégsem az, az ötlete pedig vagy úgy, ahogy van volt sz.r, vagy csak kellett volna még fejleszteni rajta. A pénz viszont elfogyott. Kezdődik a vakaródzás. Honnan lesz pénz? Ilyenkor vagy feladja bárányunk, vagy belátja, hogy mégsem rendelkezik egyedül a falu szürkeállományával és megfogadja a tanácsot.
Ez a klasszikus angel investori szint, ami a családi finanszírozás és a piaci alapú finanszírozás között lehet motivációs és kockázati szempontból. Az angel investor ugyanis egy kisebb összeg befektetésével vállal nagy kockázatot egy számára szimpatikus cél vagy ötlet megvalósulása érdekében. Hmmm... Vagyis vállalna, ha lenne ilyen. Ez Magyarországon 3-5 (max 10) millió Ft körüli szint. Lenne. Az óceán túloldalán ezzel szemben 2-300 ezer EUR még belefér egy angel investor számára.
A piac a következő szint. Ez az elnevezés mint említettem, félrevezető, mivel praktikusan ide tartozna az angel és a bank is. Az önkényes elnevezés célja azonban éppen a motivációk megkülönböztetése volt, valamint elválasztani a banki finanszírozást - sajátos jellege miatt.
A piac tehát jelen esetben a VC, vagyis Venture Capitalist - kockázati tőke befektetőket jelenti. Az ő motivációjuk kizárólag piaci. A befektetőiknek akarnak hasznot termelni a lehető legkisebb kockázatvállalás mellett. Nos, erről még mondhatnánk is, hogy működik, ha eltekintenénk attól, hogy többnyire nem saját pénzt kezelnek, hanem EU pénzeket, ami egy újabb zavart mutat a rendszerben.
Ugyanakkor a kockázati tőke kockázatkerülése sem jó jel. De mondjuk - gondolatkísérletünk kedvéért -, hogy ez működik nálunk is. A befektetési szint 30 (inkább 50) milliónál indul, amiért cserébe komoly garanciákat kérnek és komoly feltételrendszernek kell megfelelni. Ennek egy kezdő vállalkozás általában nem tud megfelelni.
A banki tőkéhez hozzájutni jelenleg... nem egyszerű, hogy plasztikusan fogalmazzunk. És... bár még mindig a legolcsóbb finanszírozási forma, jelenleg nem is túl népszerű.
KKV/startup/kezdő vállalkozás oldalról azonban a követelményrendszer mindent megold. Egyszerűen nem kell aggódni olyan fogalmak miatt, mint THM és árfolyamrés. A két lezárt pénzügyi mérleg és a min. 20 millió Ft éves bevétel már olyan magasra teszi a lécet, amelyet a legtöbb KKV nem tud megugrani, egy startup pedig by definition nem tud megugrani...
Az állam hangzatos stratégiákat alkot és inkubátorházakat gründol. Ne értse félre senki, nem a szándékot vitatom. Az eredményesség hiányzik. A stratégiák adminisztratív tételeken eleve elcsúsznak, míg az inkubátorházak a személytelenség és egyéb okok miatt nem lehetnek sikeresek. Az állami pénzosztás hatékonysága semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint máshol. Az eredmény? Az nincs.
Az utolsó, de legfontosabb - jelenlegi - szereplő az EU. Vagyis az Európai Unió, aki tudjuk, hogy mi vagyunk. Itt most kellene hagyni egy kis hatásszünetet.
Az EU pénzek, igen a vissza nem térítendő támogatások
De ez még semmi: az EU támogatás makró szinten piac és versenytorzító, így kontraproduktív. Csak az kapja meg, akinek nem lenne rá szüksége. Ez a saját, nem reprezentatív statisztikám, ahogy az is. hogy modernizálni fog belőle. Értsd: leépít. Racionalizál. Kirúg valakit. De ez most mindegy.
Az eredmény
Így. Nem kaptunk pénzt.
A rendszerből hiányzik a BIZALOM. Senki nem érti - illetve nem akarja - érteni, hogy mit jelentenek alapfogalmak. Bár mindenki Prezi akar lenni - esetleg Ustream, vagy LogMeIn -, vagy beléjük fektetni, de egy startup általában sajnos nem ilyen. Sőt, egy startup nem is feltétlenül tech vállalkozás. Nem kell mindenkinek applikációt fejlesztenie, vagy internetes trendy startupnak lennie. Attól még lehet startup: egy kezdő vállalkozás. Bizony, Ámerikában egy 5 millió USD market cap vállalatnál még beszélhetünk startupról, de ha erre alapozva itthon is mérleget és lezárt éveket, meg forgalmat várunk, akkor sok-sok ötlet és reményteljes vállalkozás és vállalkozó marad finanszírozás nélkül. Nem lesz belőle üzlet.
Félreértés ne essék, nem is kell minden ötletből céget csinálni és nem is dolga egy banknak, vagy VC-nek, hogy egy nem kellően megalapozott ötletbe fektessen. De akkor kinek a dolga? Ez a gond, hogy itthon ilyen nincs.
Legközelebb talán előállok néhány javaslattal is.... ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése