2019. március 9., szombat

Az előrelátás, mint átok?

Hogyan alkalmazkodjunk a gyorsuló élet üzletritmushoz?


Az üzletben kevés fontosabb dolog van, mint megérezni, előre látni trendeket. Ha tudjuk, hogy mi következik, akkor jobban felkészülhetünk és jóval előbb léphetünk, mint a versenytársak. Sőt, talán még nincsenek is versenytársak. Ez jó, nem? Nos, nem mindig. A lényeg, hogy mennyire előre látunk.

Magam részéről többször jártam úgy, hogy másoknál előbb éreztem rá üzleti potenciálra. Ugyanakkor mégsem feltétlenül jöttem ki jól a projektből.

Fitnesztermet 2006-ban nyitottunk (vettünk át), mert azt éreztük, hogy ebben van a jövő. Az étrend-kiegészítők piacának robbanásszerű növekedése előtt kezdtünk el Magyarországon, és a CEE régióban egy nemzetközi brandet forgalmazni, fehérjeszeleteket pedig még 2008-ban próbáltam eladni szupermarketekben és convenience storeokban (ún. közért). A Cornexi és a Cerbona is éppen csődbe ment amikor bevezettük a Cornfitt müzliszeletet kiegészítésként - ez is megérne egy külön történetet. A szépségversenyzés jövője kapcsán is volt egy nagyon korai megérzésem, hogy robbanás előtt áll - na jó, itt még a magyarországi igazolódásra várni kell, vagy esetleg magunknak igazolni -, de sajnos itt sem sikerült maradéktalanul beteljesíteni, amit szerettünk volna. Mármint, egészen biztosan többet tettünk bele, mint amit kivettünk.

Tanácsadóként, vagy cégvezetőként pedig még több területen szembesültem azzal, hogy a trendek gyakorlott szemnek jó előre megmutatják magukat. És ez a legnagyobb kérdés: vajon mennyire előre...?

A mi tanulságunk, hogy hiába látunk meg valamit előre, és akár van igazunk mindenkivel szemben, ha nem tudjuk kivárni, amíg a jóslatunk bekövetkezik. Ez viszont sajnos még akkor sem egyszerű, ha mindezt tudjuk. Nem csak a türelmünk és kitartásunk fogyhat el ugyanis, hanem - ami elég gyakori - a források is elapadhatnak egy túl korai piacra lépés következtében. Amit ilyenkor tehetünk, hogy gyorsan szakértői státuszt vívunk ki magunknak és a kapcsolódó költségeinket nullára redukáljuk.

A trendek meglátása mellett a kihívás, hogy mennyire gyorsan tudunk akklimatizálódni, és a terület meghatározó szereplőit azonosítani, kapcsolatba kerülni, megérteni. Ez attól nagy kihívás, hogy viszonylag gyorsan kell sok szereplőt elérni, és valamilyen üzleti kapcsolatot létesíteni, ugyanakkor az sem mindig egyértelmű - legalábbis nem könnyen megállapítható -, hogy pontosan melyik piacot kell meggyőznünk, hogy az üzleti céljainkat elérjük: a fitnesz piacra szánt gabonaszeletek (és a fehérjeszelet) esetében nyilván a fitnesz és - akkor még főleg - a testépítés piacán kellett véleményvezéreket meggyőzni, akik e vonatkozásban közvetve tudtak hatni az üzletek beszerzőire, de azért nekik az FMCG világ üzleti működési szabályai voltak az irányadók, árazással és minden ehhez kapcsolódó következménnyel. Ha ez nem elég a meggyőzés komplexitásához, akkor még azt is számításba kellett (volna) venni, hogy emberi faktorként azt sem akarhatta, hogy a saját szakmája nézze hülyének, hogy egy rétegterméket visz be a mainstream retail piacra...

Új piacokra való gyakori és kényszerű belépések, folyamatos betanulás, új célpiacok, és a hozzájuk tartozó döntéshozók, azok motivációinak azonosítása. Ezek várnak ránk ebben a folyamatosan gyorsulóban? Na szép, eléggé aknamezőnek hangzik. Valóban nem egyszerű, hacsak...

Follower helyett próbáljunk trendsetter lenni. Miért ne határozhatnánk meg egy-egy új piacot, vagy legalábbis annak egy kis szeletét. Forradalmi gondolatnak hangzik? Pedig már A háború művészete is erre tanított minket kitudjahányezer éve: ellenfeleiddel ne ott harcolj, ahol ő szeretne.

Brandépítés, személyes brand


Persze, valójában a leghatékonyabb, ha mi magunk is egy viszonyulási ponttá tudunk nőni. Ehhez pedig egyszerre kell a piacon lépkedni üzletileg, építeni a network-öt, és közben a szélesebb közönség előtt is láthatóvá válni, és annak is maradni. Ez nem kis feladat, pláne azért nem, mert jellemzően nem olyan területen mozgunk, amit az iskolában tanultunk, és évtizedes tapasztalatunk van benne.

Ehhez mit kell tenni?

  1. Kapcsolatot építeni, hogy a legmeghatározóbb szereplők között lehessünk rajta tartani a szemünket a konkurencián - a legjobb talán, ha magunkhoz közel tartjuk őket is - és hozzunk létre szinergikus projekteket, amiben közös érdek egymás építése.
  2. Láthatónak lenni - a szakma, de főleg a nagyközönség számára. (Igen, az ún. szakma gyakorlatilag a konkurenciát jelenti.)
  3. Folyamatosan tanulni (Lenin elvtárs sem véletlenül mondta - állítólag.)

Másképpen tanulni


A másképpen tanulás más célú, és hatékonyabb tanulást is jelent. Az oktatás átalakulásáról és a várható trendekről korábban már írtam, de az általunk alkalmazott tanulási módszernek több más okból is speciálisnak kell lennie. Egyrészt a gyakori váltások rákényszerítenek a szakterületek folyamatában elsajátítására, másrészt az átalakuló életmódból adódó egyre kevesebb időnkben kell a folyamatosan felbukkanó új trendeket is monitorozni.

Fegyelmezett időbeosztás, és célzott tanulás az információszerzés és a tudás tudatos mélyítésének kombinálásával. Ez persze egyéni megoldást igényel.